Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Kocsis Gyula AZ ÉRSEKÚJVÁRI HÍDVÁMJEGYZÉK (Adatok a 16. század végi élőállat kivitelről)

200 fölött hajtók 200 alatt hajtók db-ot % db-ot % Böszörmény 520 520 100.0 Monor 507 325 62.5 195 37.5 Szilas 500 500 100.0 Éles különbség figyelhető meg Mezőtúr, Simánd, Szeged illetve Kolozsvár, Debrecen, Nagyenyed között. Az első csoportban felsorolt mezővárosokból származó export 60—80%-át a kistőzsérek értékesítették a vásárokon, ezzel szemben a második csoport városainak marhakereskedelme 70-100%-ban a nagytőzsérek kezében volt. Az 1587/8. évi hídvámjegyzékben megfigyelhető marhakivitel több, mint egyharmada két városból — Kecskemétről és Debrecenből — származott. Ez a két város korábban is jelentős szerepet töltött be az exportban, habár az 1560-as években Kecskemétet többen megelőzték, és a szomszédos városok — Nagykőrös és Cegléd — sem sokkal maradtak mögötte. A század végén ez utóbbi két város minimális mennyiséggel szerepel, valószínűnek tarthatjuk tehát, hogy a kecskeméti tőzsérek felvásárló körzetüket ezekre is kiterjesztették. A század végére más, korábban jelentős központok is visszaszorultak (Jászberény, Makó, Szeged), míg néhány mezőváros (Mezőtúr, Simánd, Mágocs) tőzsérei egyre jelentősebb mértékben vettek részt az ekkor még virágzó marhakereskedelemben. VIII. táblázat HÁROMSZÁZNÁL TÖBB MARHÁT HAJTÓ TŐZSÉREK 1586-BAN Név Lakóhely Marha Egyéb Hányszor Szabó Miklós Kolozsvár 600 1 Kecskéssy Lőrinc Nyírbátor 500 1 Nagy Gergely Debrecen 500 2 Nagy László Túr 400 1 Vad Benedek Mogyoród 400 1 Szabó Balázs Debrecen 390 2 Belos Lőrinc Várad 375 2 Balogh Máté Debrecen 360 3 Morosy Gáspár Simánd 317 1 Barany Péter Enyed 300 1