Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Kőhegyi Mihály — Merk Zsuzsa AZ 1939. ÉVI NÉPÖSSZEÍRÁS CSÁVOLYON

Kőhegyi Mihály — Merk Zsuzsa AZ 1939. ÉVI NÉPÖSSZEÍRÁS CSÁVOLYON Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal létrehozása óta tízévenként — minden 0-ra végződő évben — tartanak az egész országra kiterjedő népszámlálást. Az elsőt 1869-1870 fordulóján szervezték meg, s ez a tízéves periódus csak két ízben szakadt meg, 1941-ben ós 1949-ben. E két megkésett, illetve előrébb hozott népszámlálásnak az oka a harmincas évek legvégének, valamint az 1945 utáni évek történelmi eseményeiben keresendő, melyek jelentősen módosították a népesség számát és összetételét. 1941-ben a háromszori területgyarapodás (a Felvidék, Kárpátalja és Észak-Erdély visszakerülése) okozta változások miatt 1 hónapot késett a lakosság számbavétele. (A kialakult gyakorlat szerint a december 31-i eszmei állapotnak megfelelően rögzítették a lakosság adatait, ez 1941-ben a január 31-i állapotnak megfelelően történt.) 1949-ben a világháború követelte emberáldozatok, a békeszerződéseket követő újbóli határmódosulások miatti tragikus és kényszerű népességmozgás, a menekülések, a németek kitelepítése, a magyar-szlovák lakosságcsere, az új közigazgatási határok kijelölése sürgetővé tette, előbbre hozta a népszámlálást. Az 1930-as és az 1941-es népszámlálás között négy részleges, ún. népösszeírás történt, ami ezeknek az éveknek rendkívüli állapotát tükrözi és az ország életében bekövetkezett nagy horderejű változásokat; tetemes munkát róva ezzel a szervező és irányító Statisztikai Hivatalra. A négy népösszeírás közül kettő, az 1935-ös és az 1939. november 18-i a trianoni országterületen csak a népesség egy részéről vett fel részletes adatokat. Az első az országgyűlés képviselőválasztói névjegyzékének összeállítása miatt végeztetett, s csak a választásra jogosultakról vett fel több adatot. Az 1939 novemberi elsősorban katonai szempontokat figyelembe véve készült — jelezve a háborúra való felkészülést —, s csak a 12-70 év közötti férfilakosságról és a megjelölt szakképzettségű 16-50 éves nőkről állítottak ki egyéni számlálólapot. Mindkét összeírás számba vette a lakosság egészét.

1 Az 1938. december 15-i és az 1939. július 15-i a területgyarapodások következtében vált szükségessé, s csak a felvidéki és a kárpátaljai részeken hajtották végre. Az első bécsi döntéssel (1938. november 2.) visszakerült Felvidék, valamint az ezt követően 1939 márciusában-áprilisában elfoglalt Kárpátalján népszámlálás jelleget öltött az összeírás, népességnyilvántartási szempontoknál mélyrehatóbb adatfelvétele miatt. Hivatalos 1. M. Stat. Közi., 1941. 3-10. — Tört. Stat. Köt., 1981. 6-8. — Thirring Lajos, 1940. 2-18.