Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Péterné Fehér Mária AZ 1861. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN

Katona József Bánk bánját (1856), megalapozta a Katona-kultuszt Kecskeméten. Másokat is az irodalom, a tudomány művelésére ösztönzött. 1850-es évek közepétől a városi elöljáróság munkájában is részt vett tanácsnoki minőségben. Az osztrák tanrendszer behozatalában a magyar neveltetés elsorvasztását látta, s sikeresen küzdött a kecskeméti római katolius algimnázium 8 osztályos főgimnáziummá fejlesztéséért. Gazdasági, pénzügyi téren is a fejlődés előmozdításáért küzdött, egy helyi takarékpénztár és gazdasági egyesület felállítását szorgalmazta. Széles ismeretségi köre, nemzete iránti elkötelezettsége révén 1861. januárjában Pest megye főügyészévé választották. Bagi Lászlót (1819—1904) 1848-ban a város tisztiügyészévé választották, az önkényuralom időszakában ügyvédi irodát tartott fenn, de ő volt a város megbízott magánügyvéde — miután a városi ügyészi hivatalt, a város jogi képviselőjének hivatalát megszüntették. 1861-ben Pest megye kecskeméti törvényszékéhez táblabírónak választották. Mindkét jelölt tagja volt a helyi kaszinónak. A szavazás menete ugyanaz volt, mint egy nappal korábban az I. választókerületben. A szavazók választási jegyeik bemutatásával nyilvánosan adták le voksukat a jelöltekre. Az összeszámlálás itt is nyilvánosan történt, melynek eredményeként Horváth Döme 322, Bagi László pedig 59 szavazatot kapott. (A választói névjegyzékben felvett 494 választó közül 381 fő /77%/ vett részt a választáson. Itt nem maradtak fenn a szavazólisták, így nem tudtam összehasonlítani a jelöltekre szavazatukat leadok társadalmi rétegződését.) Mindkét jelölt értelmiségi pályán működött. A fölényes szavazat különbség a város társadalmi életében meghatározóbb szerepet játszó — a nemzeti érdekeket hangsúlyosabban képviselő személy javára billentette a választás mérlegét. Horváth Döme lett tehát Kecskemét másik országgyűlési „követe" 1861-ben.

83 (Horváth Döme az országgyűlésen azok oldalára állt, akik úgy utasították el az uralkodói abszolutizmust, hogy egyben a forradalomtól is óvták a nemzetet. Még három országgyűlésben vett részt a Deák-párt híveként.) Országosan a képviselők társadalmi rétegződése jól tükrözte az éppencsak felszámolt rendi társadalmat, túlnyomó többségük nemesi származású volt, birtokos vagy értelmiségi (s majd 90%-uk magyar).

84 Kecskemét két országgyűlési követének társadalmi hovatartozása az országos képet tükrözte. Az egyik képviselő a nemesi származású birtokosság reprezentánsa, a másik a nemesi értelmiség képének megtestesítője. Ugyanakkor mindketten a megyei képviselet megtestesítői, azé a Pest megyéé, amely (Pozsony megyével együtt) nem volt hajlandó az adók be83. BKMÖL. IV. 1608 Jegyzőkönyv Kecskemét város II-dik kerületében az országgyűlési követ megválasztásáról 1861-ik évi Martius 6-kán. 84. SOMOGYI Éva id. mű 140. oldal