Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Péterné Fehér Mária AZ 1861. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN

hajtására, mert országgyűlési megajánlás nélkül törvénytelennek ismerte el az adószedést.

85 A város társadalmi rétegének azon képviselői, akik az átalakulást látványosabb, radikálisabb formában — szélesebb néprétegek igényeinek hangot adva — a 48-as keretek tágításával képzelték el (az Olvasókör tagjai) nem jutottak szerephez ezen a választáson. Kecskemét központi választmánya 1861. március 7-én tartotta utolsó ülését, amelyen rögzítették a két választókerületben lefolyt választás eredményét és elrendelték a két képviselőnek a választási jegyzőkönyv egy—egy példányának, mint megbízólevélnek átadását. A választással kapcsolatos iratok és a jegyzőkönyv 1 példánya a város levéltárába került, 1 példányát pedig felküldtek a „belügyminiszter helyét ideiglenesen pótló nagyméltóságú Magyar Királyi Helytartó Tanácsnak". Ezzel a központi választmány befejezte munkáját.

80 A választóknak és megválasztott követeknek megvoltak a programjaik (írásos formában Kecskeméten ez sajnos nem jelentkezett). Az országgyűlési képviselőket, a rendi gyűlés ekkor még élő követküldési hagyománya szerint azonban nem csupán a választók, hanem a helyi hatalmi szerv képviselőinek is tekintették. Kecskemét képviselő testületének működése is ezt példázza (csakúgy, mint több város közgyűléséé, pl. Szegedé is), mikor megfogalmazták számukra a város érdekeit szem előtt tartó „utasításukat".

87 Kecskemét képviselőtestülete a választások megtörténte után egy héttel (március 13-án) tárgyalta meg az uralkodó február 14-én kelt országygyűlési meghívólevelét! Részletezték az országos törvényekbe (1848:V. tc.) ütköző elemeit (pl. határidő meg nem tartása, a törvény alkotó elemei nagy részének mellőzése, az országgyűlésnek nem Pestre, hanem törvényellenesen Budára való összehívása, nem miniszter által van ellenjegyezve stb). Mindezen törvénytelenségek ellenére határozatba foglalták, hogy „... ezen alkotmányos téren álló Városi Község legméltóbb okot találna arra, hogy az Országgyűlésre megválasztott követeinek felküldését felfüggessze, minthogy azonban a legközelebbi Országgyűlést egyedüli alkalomnak tekinti arra, hogy az Országos Képviselő testület közvetlenül a Fejedelemmel érintkezvén, az ország nyílván megsértett alkotmányos jogainak épségét teljes érvényben visszakövetelje; e tekintetből ama közóhajtás teljesülését, hogy a Nemzet e magasztos törekvését alkotmányos és békés úton elérhesse, tényleg késleltetni ugyan nem fogja, de a törvénysértés elleni óvását ezennel jegyzőkönyvileg kifejezvén, annak egy Feliratban O 85. SOMOGYI Éva id. mű 127. oldal 86. BKMÖL. IV. 1608 Kecskemét város központi választmányának jegyzőkönyve 1861. március 7. 87. TÓTH Ede: A Habsburg-Monarchia és az alkotmányos ellenzék szegedi erőinek harca. II. Politikai viszonyok (1860-1867( (Szeged története 3/1. Szeged, 1991) 46. oldal