Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Péterné Fehér Mária AZ 1861. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN

Kecskemétnek az elsőbíráskodás jogát, mert szerintük annak élvezete a korábbi „abnormis" állapotokhoz vezetett volna. Kecskemét korábban ugyanis a közösség nevében szerzett birtokai egy részét örök áron eladta, másik részét haszonbérbe adta a lakosoknak. Az örök áron eladott földet hosszú lejárattal, alacsony kamattal adta ki. A tartozások nem fizetése esetén a földet elvette a tulajdonostól és más, fizetőképes lakosnak adta át. Ennek az eljárásnak engedélyezése a város nagyobb önrendelkezésének nyitott volna kaput az abszolutizmus időszakában a meglévő törvények ellenére, amit a Habsburg-hatalom nem tűrhetett el.

58 A magas adóterhek előállítása végett a legelők egyre nagyobb részét vették művelés alá. 1850 és 1860 között 477 hold földet osztott ki a város.

59 A megmunkálandó földterület szaporodott anélkül, hogy a munkáskéz szaporodott volna, vagy azokat új technikai eljárással, gépekkel tudták volna pótolni, ennek következtében drága volt a napszám. „A város termelő térmennyiségéhez képest, az előállított termények nincsenek kellő arányban; a minek legfőbb oka a mívelési erő kicsinségében, a beruházási tőke hiányában, a napszám rendkívüli drágaságában, gazdasági intézetek, példány gazdaságok hiányában találtatik fel."

60 — kesergett 1857-ben felterjesztésében a polgármester. A fejlesztéshez tehát hiányzott a hitel. Az országban folyó új vállalkozások (vasutak, gőzhajózási stb. társulatok) az ipar és kereskedelem felé vonták a pénzforgalmat, ezzel rontották a mezőgazdasági hitelt. A mezőgazdasági hitel ennek a folyamatnak eredményeként nagyon magas volt. Kecskemét területén a város földbirtok politikája következtében nem voltak nagybirtokosok. (A város birtokpolitikája abban különbözött a többi alföldi városétól, hogy Kecskeméten nem volt tagosítás, Kecskemét városa határát köztulajdonnak tekintvén, abból csak pénzért osztott ki egyes részleteket polgárai között.)

61 A kisebb birtokok nem élvezhették a hitelbank jótékonyságát, mert a hitelszabályok értelmében 5000 pfrt-nál kisebb kölcsönt a Nemzeti Bank nem adhatott. A rendelkezés szerint a tiszta birtok fele részének értékéig nyújthatott a bank kölcsönt, csak 10.000 pfrt-ot érő, vagyis — a helybeli 58. BKMÖL. IV. 653 Kecskemét cs. kir. járási főszolgabíró iratai 3132/1853. — 1853. november 18. 59. LAKOS Béla: Kecskemét gazdasági fejlődése (In.: Huszadik század. Szerk.: Jászi Oszkár 14. évf. XXVIII. köt.) I. rész 232-252., II. rész 356-374 60. BKMÖL. IV. 1615/b Kecskemét város polgármesterének iratai, Elnöki iratok 331/1857. — Kecskemét is jelentős veszteséget szenvedett el közigazgatási téren a szabadságharc leverése után. A szabadalmas mezővárosi státuszból — folyamatban volt a szabad királyi városi cím megszerzése — szimpla mezővárosi rangra csúszott vissza és a járási főszolgabíró alá lett beosztva. Ebből emelte ki Ferenc József 1857. május 24-én, mikor második kecskeméti látogatása alkalmával Kecskemétet városi ranra emelte és közvetlenül a megyei hatóság szervezete alá rendelte. 1858. február 15-én megszűnt a kecskeméti cs. kir. Szolgabírói hivatal működése. — BKMÖL. IV. 1615/b Kecskemét város Polgármesterének iratai Elnöki iratok 39/1858. 61. LAKOS Béla id. cikk