Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Péterné Fehér Mária AZ 1861. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN

Az önkényuralom időszakában a város birtokos rétege jelentős anyagi veszteséget szenvedett. Nemcsak az országos és helyi adók, a katona beszállásolás, a közmunka kötelezettség sújtotta, de a telekkönyvezés bevezetésével a kidolgozott tiszta jövedelmek alapján az adóterhek mértéke is nőtt. A város földbirtok-politikáját nem folytathatta az abszolutizmus időszakában olyan mértékben, mint korábban. Korábban a város földjeit hosszab időre, viszonylag alacsony kamattal haszonbérbe adta. Az országos hatóságok azonban a haszonbéres földek után akkorra felhalmozott tartozások szigorú beszedésére kötelezték az elöljáróságot. A lakosság a fokozódó terheket (L. III. táblázat) nem mindig tudta fizetni, a város pénztára sokszor volt üres. III. táblázat KECSKEMÉT ADÓTERHEI AZ ABSZOLUTIZMUS IDŐSZAKÁBAN Év Egyenes adó Országos pótadó Úrbéri kármentesítés Községi pótadó Összesen 1852/53. 2.691 f. 8.075 f. nem volt 10.766 f. 1853/54. 58.791 3.429 f. 9.798 f. 4.000 f. 76.018 f. 1854/55. 58.670 3.911 f. 10.756 f. 1.600 f. 74.937 f. 1855/56. 6.872 f. 13.745 f. nem volt 20.617 f. 1855/56-ban és 1857/58-ban nem vetettek ki helyi adót.' ' A föld—tehermentesítésből a városnak csak kára származott, mint ahogy ezt a polgármester egy 1857-ben tett felterjesztésében kifejtette: „... A föld-tehermentesítésnek a város —•, mint semmiféle urbariális birtokviszonyban nem volt — semmi hasznát nem érezte, és reá nézve csak terhes hatása van, minthogy az oly roppant előnyben részesült úrbéresek váltságát viselni tartozik."

56 Maga a város is földtulajdonos volt, s mint ilyen anyagi gondokkal küszködött. Még 1848 előtt megváltotta magát a földesúrijogok alól, mely váltság 303.548 pfrt 4xr tőkepénzébe került. Ezt a pénzt az egész városi közönség hitelére kölcsönként teremtette elő, a felvett tőke kamatait háziadó útján a lakosságra hárította. Az úrbér megszüntetésével, a kamatokat nem vethette ki tovább a lakosokra. Még 1850-ben kérte az országos hatóságoktól a megváltásba ruházott összeg megtérítését az országos kármentesítés útján. Törekvései nem jártak eredménnyel.

57 A város országgyűlési képviselőinek egyik fő „feladata" a kármentesítés elérése volt a parlamentben a 19. sz. második felében. A lakosság jelentős része nem tudta rendesen adóját fizetni, a hatóságok pedig nem adták meg 55. BKMÖL. IV 653 Kecskemét cs. kir. járási szolgabíróság iratai 47/1857. elnöki iratok — Kelt, 1857. február 25. 56. BKMÖL. IV. 615/b Kecskemét város polgármesterének iratai, Elnöki iratok 331/1857. 57. BKMÖL. ÍV. 653 Kecskeméti cs. kir. járási főszolgabíróság iratai 1850. iratok sz. n.