Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Péterné Fehér Mária AZ 1861. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN

I. táblázat A VÁLASZTÓI NÉVJEGYZÉKBEN ÖSSZEÍRTAK VÁLASZTÓI KÉPESSÉG SZERINTI MEGOSZLÁSA 1861-BEN Képességi alap I. választási kerület II. választási kerület Összesen Az összeírt választók %-ban Birtok 297 350 647 64 Kézművesség 126 83 209 21 Gyár 3 3 Kereskedés 10 3 13 1 Jövedelem 6 6 Értelmiség 81 52 133 13 Összesen: 517 494 1.011 100 A város és a hozzátartozó puszták 157.828 hold területet tettek ki, jelentős volt a külterjes gazdálkodás. A városban és pusztákon lévő házakból 5.287 volt Kecskeméten, 1.140 a városhoz tartozó pusztákon 1850ben.

53 (A város belső határának és a birtokában volt, vagy bérelt pusztáknak területi megoszlását lásd a 4. sz. mellékleten.) 1860-ban a város és birtokosainak földbirtok-megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti.

54 (L. II. táblázat.) II. táblázat FÖLDTERÜLET MEGOSZLÁSA VÁROS ÉS LAKÓI KÖZÖTT 1860-BAN Az adóközség összterülete (hold) Ebből a városé (hold) A lakosság birtoka (hold) % Kecskemét 119.677 28.709 90.968 76 Bugacmonos tor 30.594 13.393 17.201 56 Pusztaszer 7.535 A földterületek több, mint 50%-át tehát a lakosok bírták Kecskeméten. A város tulajdonában volt földek jelentős része legelő volt (Kecskemét adóterületen a 28.709 holdból 15.360 hold, Bugacmonostoron a 13.393 holdból 7.207 hold). 53. BKMÖL. ÍV. 653 Kecskeméti cs. kir. járási szolgabíróság iratai 1850 sz. n. statisztikai kimutatás 54. BKMÖL. IV. 1615/b Kecskemét város polgármesterének iratai, Elnöki iratok 367/1860.