Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Iványosi-Szabó Tibor ADATOK A CIGÁNYOK KECSKEMÉTI TÖRTÉNETÉHEZ (1596-1850)

ben árultak el Horváth János és Bakos Márton kocsmárosok pénzen vett borokat 1659 pintet 6 krajczárjával. Haszna lett 34 tallér, 4 garas, 3 3/4 dénár."

40 Az 1758-as lajstromban 44 házzal rendelkező és 21 háznélküli háztartásfőt tüntettek fel. A házbirtokosok, vagy a helyi szóhasználat szerint gazdák közül kettő kereskedő és szőlőbirtokos volt, azaz a korabeli szóhasználat szerint lókupec. Fellelhető még egy további lókupec is, akinek házán kívül nem volt ingatlanja. Legnagyobb számban kovácsok találhatók köztük, 23 fő (az összes háztartás 52,3%-a), de ugyancsak jelentős a hegedűsöké is: 10 fő (22,7%). Rajtuk kívül volt még két kolompár, két munkás és egy esetben nincs feltüntetve foglalkozás. Érdemes utalni még arra, hogy Kálé András kovács neve mellett feltüntették: „alias Hernyószedő", tehát minden bizonnyal kiegészítő keresetként a mezőgazdaságon belül is dolgozott, miként a két „munkás" esetében is mezőgazdaságban dolgozó napszámost sejthetünk. A 21 hazátlan vagy a helyi használat szerint zsellér családfő közül kovács 2, hegedűs 3, kolompár 1, munkás 2 volt, és 13 esetben nem tüntettek fel foglalkozást. 1751-ben Rézműves Mihály, aki valóban rézműves mesterséget folytatott, kérte a város legnagyobb földesurát, Koháryt, hogy adja meg számára a letelepedési engedélyt. Neve és foglalkozása a későbbi összeírásokban nem tűnt elő.

41 Már itt kezd kirajzolódni a cigányság foglalkozásbeli megoszlásának az a sajátossága, amely a polgári forradalom előtt hosszú időn át meghatározóvá, vagy legalábbis igen jellemzővé vált közöttük. A következő összeírásnál még végletesebben leszűkült a szakmák száma. 1768-ban az összeírok csak hegedűsöket és kovácsokat tüntettek fel, illetve néhány családfőnél nem rögzítettek semmiféle mesterséget sem. Ugyanakkor az összeírok több esetben a családtagoknál is tüntettek fel mesterséget. A 74 esetből kovács 47 (61%) és hegedűs 27 fő (39%). A 15 családtagból kovács 11, hegedűs 4 fő. A vallási hovatartozás érdemben nem befolyásolta a foglalkozási megoszlást. Persze a valóság mindig lényegesen színesebb, összetettebb mint amit az összeíró rovatai fel tudnak mutatni. Egy 1722-ből származó vagyonöszszeírás elkészülte után az adószedő még feltüntette, hogy a 28 háztartásból (rajtuk kívül volt egy özvegy is) álló cigány közösség birtokában volt 4 fejőstehén, 15 ló, 9 uzsorás ló, tehát lókupecek árualapja, és négy akó bor, amit meg lehetett adóztatni. Mindez a korábbi adatokkal együtt érzékelte40. XV. 22. I. Ezekben az évtizedekben különféle foglalkozási csoportoknak is volt külön kocsmája. Ugyanezen vásár alkalmával a Csizmadia pince forgalma 3592, a Szürszabó pince 2581 pint bor volt. 41. IV. 1504. y/ 3. A rendkívül rongált és nehezen olvasható levél tartalmából további fontosabb értesüléseket nem lehet szerezni.