Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Péterné Fehér Mária AZ 1861. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN

országgyűlésre az 1847-1848-iki V-ik tcz. szerint választassanak a követek" és a törvényhozás mielőbb nyittassék meg.

34 Az értekezlet összetételében leli magyarázatát az, hogy a választójog kérdésében nem léptek előre a társadalmi haladás terén. A meghívottak körén kívül esett Tisza Kálmán és még kevésbé volt helyük ott a tőle balrább állóknak (Táncsics Mihálynak) és a száműzetésben élőknek (Irányi Dánielnek és társainak). Az értekezlet tehát felkérte az uralkodót, hogy az országgyűlést az 1848. évi V. tc. alapján hívja össze. A birodalmi kormány 1861. január 9-én tárgyalta a magyar országgyűlés megválasztására szolgáló jogelveket és az 1848-as választójogi törvény bizonyos változtatásokkal való fenntartása mellett jogforrási szempontból új normatívákat bocsájtott ki. A törvény mellett és helyett (396. sz.) udvari rendeletbe foglalt választási szabályzatot (vagy rendszabályt) adott ki. A szabályzatot megküldte a helytartótanácsnak, annak kötelességévé tette kihirdetését és foganatosítását. A Helytartótanács (4264. szám alatt) megküldte a megyéknek és városoknak, s felhívta az önkormányzatok figyelmét, hogy a királyi meghívólevelek később kerülnek elküldésre. A választási szabályzatban az uralkodó 1861. április 2-ára, Budára hívta egybe a magyar országgyűlést. Kecskemét város 1861. január 24-én kapta meg a választási szabályzatot, de érdemben ekkor nem foglalkozott vele, mert saját önkormányzatának újjászervezésével volt elfoglalva, a régi közös tanácsülés már nem ülésezett, az új képviselő testületet még nem választották meg.

35 Maga a választási szabályzat 53 paragrafusában írta elő az országgyűlési képviselők (követek) választásánál követendő eljárásokat. Lényegesek azok az elvi eltérések, amelyek az 1848:V. tc. (választási törvény) és az 1861. évi rendszabály között keletkeztek. Míg a törvény a népképviselet elvét tartotta alapvetőnek, a rendszabály ezt teljesen mellőzte, kihagyva azokat a részeket a szabályzatból, ahol a népképviselet fogalom előfordul. (A 48-as törvény címe: Az országgyűlési követeknek népképvislet alapján választásáról. A szabályzat címe: Az országgyűlést 1861-ik évi ápril 2-ára, Budára egybehívó kibocsájtvány.) A néképviselet kihagyása a szabályzatból a rendi képviselethez való visszalépés igényére utal. Nagy ellenállást váltott ki a választási szabályzat azon passzusa, melyben az országgyűlést — a törvénnyel ellentétben, ahol Pest szerepel — Budára hívja össze. Megváltoztatta a szabályzat a törvény 1. paragrafusát is, amely a politikai jogok gyakorlásában ideiglenesen hagyta meg azokat, akik eddig (tudniillik 1848-ig) szavazattal bírtak. („Politikai jogélvezetet azoktól, kik annak eddig gyakorlásában voltak, elvenni, a jelen országgyűlés hivatásának nem erezhetvén...") Az új formula szerint választók: „Mindazok kik a 34. Pecze Ferenc: 1980. 240 35, BKMÖL. IV. 1608 Kecskemét város Központi választmányának iratai 1861.