Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Bánkiné Molnár Erzsébet A JÁSZKUN KERÜLET KÖZIGAZGATÁSA 1849-1860

nem ismerte kellően a helyi tulajdonviszonyokat. Az egyes helységek tulajdonában levő pusztákat más helységekkel kapcsolta össze adóközséggé. A közégek már 1850. tavaszán fellebbeztek és kérték a mesterségesen létesített adóközségek megváltoztatását. A bérelt puszták — melyek nem egyszer más közigazgatási járásba tartoztak — szintén bonyolították az adóügyi besorolást. A Nagykunságban, ahol minden helység egy adóközséget képezett, nem maradt ki olyan birtok, ami korábban nem tartozott volna egyik községhez sem. Itt ugyanis csupán kun birtokok voltak, amelyek azelőtt is adóalapul szolgáltak. Problémát azok a Heves megyei szomszéd puszták jelentettek, amelyeket a nagykunok béreltek, zálogban használtak vagy éppen megvettek. Ezeket szintén a tulajdonos nagykun községhez kívánták csatolni. Ilyenek voltak: a hegyesbori puszta, amit a karcagiak zálogban használtak, a gacsai puszta a madarasiak által örökáron megvásárolt terület, és az ó-csejtei puszta, ami a túrkeveiek tulajdona volt. E puszták korábban, mint nemesi aliódiumok nem voltak a használó községhez csatolva, ezért kérte a kapitány az adóközségek kialakításánál a valós használati és tulajdonosi viszonyok figyelembevételét.

40 Kunszentmárton mesterszállási pusztáját a cs. kir. becslő biztosság Mezőtúr adóközséghez csatolta, csorbái pusztáját pedit Túrkeve községhez. Mindkettő visszacsatolást kért Kunszentmártonhoz.

41 A Jászsághoz tartozó kiskunsági külső puszták kevesebb bonyodalmat okoztak. Csólyos és Páka puszta külön adókerület lett, az ügyvezetőt Jászkisér, Ladány és Félegyháza delegáltjai közül választották. Szentlászló puszta szintén önálló adóközség lett, az adóügyi választmányt a tulajdonos Jákóhalma, Mihálytelek, Dózsa és Felsőszentgyörgy jelöltjeiből alakították meg.

42 Minden adóközségben kinevezett választmány végezte a szükséges felmérési és becslési munkákat, élén a kinevezett ügyvezetővel. Az új földadó bevezetését illetve az ezzel kapcsolatos munkálatokat e célra létesített cs. kir. hivatali szervezet végezte és irányította. Elén a budai cs. kir. földadórendező bizottság állt, melyhez adóbizottsági kerületek, azon belül becslő felügyelői és becslő biztosi járások tartoztak.

43 Ez a szervezet nem fedte a már kialakított közigazgatási járásokat, de a törvénykezésiekkel sem volt azonos. A 4-es számú fóldadórendező felügyelőséghez tartozott pl. Heves megye és a Jászság. Ezen belül külön becslő biztossági járást képezett a Jász Kerület.

44 A Nagykun Kerület az 5. számú földadórendező felügyelőséghez tartozott. 40. SZML. Karcagi Cs. Kir. Kapitányság hivatalos eljárások 6s fogalmazványokjegyzőkönyve. 349/1850. 41. u. o. 1202/1850. 42. SZML. Apáti Cs. Kir. Kapitányság rendeletek jegyzőkönyve. 4111/1850. 43. SZML. JK. Főkapitányi jkv. 2130/1851. 44. u. o. 232/1851.