Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Bánkiné Molnár Erzsébet A JÁSZKUN KERÜLET KÖZIGAZGATÁSA 1849-1860

Az adóhivatalok létesítése a pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozott, bár ténylegesen csak november l-jén léptek életbe, szervezésük már januárban megkezdődött. A Jászkun Kerületben négy adószedői hivatalt terveztek létrehozni.

45 Jászberényben a meglévő megyei pénztár alakult át adószedői hivatallá. A többi adóhivatal Karcagon, Halason és Kunszentmiklóson alakult. A tervek szerint később minden járásnak külön adóhivatalt szántak, a járásbíróság székhelyén. Ehhez viszont meg kellett várni a járásbíróságok megszervezését, ezért'a meglévő járási biztosi székhelyeket jelölték ki az adóhivatalok helyéül is. A félegyházi járásra jutó adószedői hivatal Halasra helyezése azonnal ellenzést váltott ki. A főkapitány tiltakozott ellene és javasolta a Félegyházára helyezést. A fellebbezés indoka, hogy a félegyházi kerületi háznál megfelelő feltételek — helyiség és berendezés — adottak voltak, s ott járásbíróság is működött. A pénzügyminisztérium helykijelölési javaslatában előrevetítődött az a törekvés, hogy a volt Kiskun Kerületet további részekre bontsák, s a területi megoszlással még indokolható, alsó és felső kiskunsági helységekből alakult két közigazgatási járást háromra osszák fel. Egyelőre ez a törekvés a hivatalok elhelyezésében, illetve azok elleni tiltakozásokban bukkant felszínre. A Halasra tervezett adóhivatal Félegyházára helyezése ügyében a tiltakozás sikerrel járt. A karcagi adóhivatalt, megfelelő hely hiánya miatt, Kisújszálláson helyezték el.

46 A hivatalok létesítése körüli huzavona nem akadályozhatta az új adónemek beszedésével kapcsolatos — óriási ellenszenvvel fogadott — intézkedéseket. Az első utasítások között már 1851. január 5-én arról kért tudósítást a főkapitány, hajlandók lennének-e a községek az örökváltságoktól eddig beszedett illetéket beszolgáltatni.

47 Továbbá közölte, hogy a még 1850. november 21-i császári határozattal elfogadott bor- és húsfogyasztási adót március elsejétől minden kétezer lelket meghaladó helységben beszedeti a pénzügyőrség. Ezt mindazok tartoznak fizetni, akik borméréssel vagy húsvágással foglalkoznak.

48 A beszedésre három módot jelöltek meg:

49 1. közvetlenül kincstári felügyeletet alatt kezelik, 2. haszonbérbe adják, s a kincstár jogai a bérlőre szállnak, 3. egyezséget kötnek az adófizetők a kincstárral. A főkapitány az utóbbit ajánlotta a járási kapitányok figyelmébe. A javaslat mögött annak a ténynek az ismerete állt, hogy a kerületekben a királyi kisebb haszonvételeket többnyire bérbeadással hasznosították, s e 45. BKML. Félegyházi Cs. Kir. Kapitányság kig. iratok 138/1851. érk. 46. SZML. Karcagi Cs. Kir. Kapitányság hivatalos eljárások és fogalmazványok jegyzőkönyve 1827/1852. 47. BKML. Kf. Félegyházi Cs. Kir. Kapitányság, beadványi jegyzőkönyv, 24/1851. 48. u. o. 125/1851. 49. U.O. 157/1851.