Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Bánkiné Molnár Erzsébet A JÁSZKUN KERÜLET KÖZIGAZGATÁSA 1849-1860

A főkapitányi és kormánybiztosi megbízatás egy személy általi ellátását a Honvédelmi Bizottmány nem tekintette végleges megoldásnak. Kossuth már április elején felszólította a kerületeket, hogy a központi bizottmány minden kerületbeli községet hívjon fel olyan személy ajánlására, akit ha főkapitánnyá nevez ki, az a nép bizalmát is élvezni fogja. Az április 23-i közgyűlésen tehát az új főkapitány ajánlását is meg kellett tárgyalni. A Jászkun Kerület főkapitányát a kerületek megkérdezése nélkül mindenkor a király nevezte ki. Ajánlást a korábbi időszakokban csupán az alkapitány személyére tehettek. Éppen ezért kiemelt jelentőségű volt Kossuth kérelme, melyre a kerületek közgyűléséből ugyancsak rendhagyó választ adtak. A Honvédelmi Bizottmány elnökének címzett április 26-án kelt levélben részletesen taglalták azokat a nehézségeket, melyeket a századok óta egy törvényhatóságot képező, de földrajzi fekvését tekintve egymástól távoli részekből álló hármaskerület igazgatása jelentett. A nagy távolságok miatti utazások békeidőben is igen költségesek és fáradtságosak voltak. A földrajzi széttagoltság mellett a kerületek szétválását politikai szempontból is időszerűnek érezték. „De lejártnak is hisszük azon időt, mellyben a kormány ellen a törvényhatóságok erősségében kellett ellenőrséget keresni. Most a kormány ellenőrzésére a nemzeti gyűlés van hivatva. A törvényhatóságok űgy felelnek meg legjobban rendeltetésüknek, ha a kormány rendeleteit minél gyorsabban hajtják végre; és ez a kerületek szétszórt helyzete miatt szinte lehetetlen."

10 A közgyűlés tagjai úgy vélték, hogy az új alkotmány kidolgozása után a törvényhatóságok, így a kerületek is más politikai felosztást nyernek. Végezetül azt javasolták, hogy mivel jelenleg a kerületek közigazgatási ügyeit az alkapitányi hivatal közmegelégedésre irányítja addig, amíg a kerületek törvényes szétválása bekövetkezhet, az irányítás maradjon az alkapitányi hivatal hatósága alatt. A régi összetételben hivatalában maradt tisztikar és közgyűlés április 26-án kihirdetett és Kossuth Lajoshoz elküldött levelében üdvözölte a függetlenség kikiáltását. Az önkormányzati élet a magyar kormány fennhatósága alatt a meglévő szervezeti keretek között folytatódott. Szemere Bertalan belügyminiszter a főkapitánysági teendőket ideiglenesen ellátó Illésy János kormánybiztos helyére Patay Józsefet nevezte ki főkapitánnyá. Patay június 14-én foglalta el a főkapitányi széket, Illésy ettől kezdve csupán a kormánybiztosi feladatokat látta el.

11 Július folyamán az osztrák seregek ismét elérték a Jászkunságot. A kerületek közgyűlési jegyzőkönyve tükrözi a hadiállapot változásait. Július 10-én még a kerületek székvárosában, Jászberényben ülésezett a közgyűlés, de 11-én már a Jászberényt elérő császáriak elől Kun szentmiklósra menekült. Július 14-én Halason, 24-én Karcagon, 26-án 10. SZML. JK. Bizottmányi iratok 57/1849. 11. HERENDI József: 1901. 86. 1.