Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Bánkiné Molnár Erzsébet A JÁSZKUN KERÜLET KÖZIGAZGATÁSA 1849-1860

Kunszentmártonban tanácskoztak. Az utolsó közgyűlést is itt tartották jűlius 28-án, ekkor úgy határoztak, hogy legközelebb Halason gyűlnek össze, de a császári csapatok bevonulása ezt már megakadályozta Haynau seregei július 28-án elérték Halas határát, ahonnan még a helyi elöljárók is elmenekültek. 3. A KATONAI KORMÁNYZAT IDŐSZAKA 1849. JÚNIUS — 1850. DECEMBER A budai katonai kerületbe tartozó pesti polgári kerület királyi főbiztosa, Szentiványi Vince már július 11-én megkapta kinevezését. A pesti polgári kerületbe ekkor Buda és Pest városok, Pest vármegye és a Jászkun Kerület tartozott. Szentiványi 1849 elején részt vett a Magyarország államigazgatási rendszerének kialakításáról folytatott tanácskozásokon. Július 23-án értesítette Babarczyt, hogy átvette a Pesti polgári kerület kormányzatát. A Jászkunság közigazgatásának átszervezéséhez azonban csak szeptember elején foghatott hozzá: ekkor megbízottját, Varga Soma ceglédi főszolgabírót küldte ki, hogy az ottani helyzetről tájékozódjék és biztosítsa a tisztikart arról, mindazok, akik a forradalomban különös szerepet nem vittek, ideiglenesen a helyükön maradhatnak.

12 A Jászkunság politikai ügyeinek vezetésével szeptember 12-én Kenéz Mihályt bízták meg,

13 akit előzőleg 1848. április 4-én fosztották meg követi rangjától. Az új Jászkun kerületi (megyei) főnök nem Jászberényben, hanem túrkevei birtokán rendezte be a kerületi főnöki hivatalt. Kenéz első intézkedései közé tartozott, hogy visszahelyezte hivatalába Pethes Mihályt, akit Illésy, mint árulót megfosztott jász kapitányi rangjától.

14 Az átszervezéssel megbízott Varga Soma szeptember 17-én ideiglenesen — a felsőbb jóváhagyást fenntartva — kinevezte a Jászkun, Nagykun, Kiskun és Jász kerületek tisztikarát. A kapitányi hivatalok — a jász kapitányét kivéve — ekkor még üresen maradtak.

15 Szeptember 19-én a kerületek kormányzóbiztosának körlevele minden helységben tudtul adta, hogy áprilisban „Illésy János által elhurcoltatott Jász Kapitány Petes Mihály ellen támasztott vád a forradalmi Kormány legyőzetésével..., tekintetbe véve fontos szolgálatait s hasznos érdemeit..." megszűnt. Pethes jász kapitányi hivatalában ismét megerősíttetett. Varga Soma következő intézkedése az egyes helységek jegyzőkönyveinek áttekintése, majd szeptember 12. SASHEGYI Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár. Bp. 1965. Akadémia K. 267 1. 13. HERENDI József, 1901., 118. 1. 14. BKML. Kiskunhalas levéltára [Kh.] MM. 228. N 7. 15. HERENDI József, 1901. 119. 1. 16. BKML. Kh. MM 228. N7.