Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Bánkiné Molnár Erzsébet A JÁSZKUN KERÜLET KÖZIGAZGATÁSA 1849-1860

A bevezetett neoabszolutizmus alapvető célja a polgári átalakulás segítése volt. Módszere a kapitalista termelési viszonyok kibontakoztatása anélkül, hogy a megteremtendő polgárság politikai jogokat élvezhetne. Az államszervezet működtetésében Magyarország számára a katonai igazgatás, majd a Bach féle közigazgatási reformok bevezetése a létező rendszerek alapvető változását eredményezte. A katonai kormányzat feladata 1849. júliusától a magyar intézmények felszámolása s az új állami berendezkedés előkészítése. A császári hadak fővezére ekkor már Haynau, mellette a polgári ügyek vezetésére Bach osztrák belügyminiszter javaslatára Geringer Károly belügyminiszteri tanácsost nevezték ki. Bach birodalmi belügyminiszter reformjainak lényege a közigazgatás és jogszolgáltatás teljes szétválasztása. A katonai és polgári igazgatás kettőssége 1850-ben szűnt meg. A közigazgatás központi irányítását a Geringer által vezetett budai helytartóság végezte. 1851-ben Geringert leváltották s a Helytartóság élére Albrecht főherceg került, aki hamarosan megkapta a Magyarország katonai és polgári főkormányzója címet. A „szilveszteri patens" mellett kiadott kormányzati alapelvek a birodalmi államszervezet centralizálása jegyében született. Az igazgatás és jogszolgáltatás egyesítésének követelménye mellett a birodalom minden tartományában be kívánta vezetni az osztrák büntető és polgári törvénykönyvet. Az új törvénykezési kódexek bevezetése 1852-ben és 1853-ben megtörtént. Bach tervezete ezért csak átmenetileg valósult meg 1851. január és 1853. májusa között, mivel már a császári „alapelvek" ellentmondtak elképzeléseinek. Az ideiglenesen bevezetett reformok időszaka alatt — amely a Bach féle provizórium néven vált ismertté — számos, témánk szempontjából alapvető intézkedés született.

1 Megtörtént a katonai és polgári kormányzat szétválasztása. A közigazgatás dekoncentrálása jegyében az országot 5 kerületre osztották. A kerületek felállítása a megyei autonómiák eltörlését jelentette. Megszervezték az állami erőszakszervezeteket; a csendőrségeket, rendőrhatóságokat, titkosszolgálatot. Megtörtént a reform alapelveinek megfelelően a tisztán közigazgatási és tisztán jogszolgáltatási feladattal létesített hatóságok intézményhálózatának kiépítése. A véglegesnek szánt közigazgatási szervező rendeletet 1853. január 19-én a belügyminiszter, az igazságügyminiszter és a pénzügyminiszter 1. SASHEGYI Oszkár: A neoabszolutizmus rendszere 1849-1867.81-139.1. = In: A magyarországi polgári államrendszerek. Szerk. Pölöskei Ferenc és Ránki György. Tankönyvkiadó, Bp. 1981.