Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Bánkiné Molnár Erzsébet A JÁSZKUN KERÜLET KÖZIGAZGATÁSA 1849-1860

írta alá és tette közzé.

2 Ez az „alapelveknek" megfelelő „definitiv" rendelkezés az ország közigazgatását irányító helyhatóságot dekoncentrálta. Az 5 kerület mindegyikébe egy-egy helytartósági osztályt szervezett, megnövelve ezzel a kerületek közigazgatási önállóságát. A helytartósági osztályok 1853. május l-jével kezdték meg működésüket. Első feladatuk egyike volt a megyei és járási hatóságok átszervezése. Járási szinten ismét egyesítették a politikai igazgatást és a jogszolgáltatást. A provizórium időszakában létrejött II. osztályú járásbíróságok megszűntek és beolvadtak a vegyes szolgabíróságokba. 1854. április 29-től új szervezetben és hatáskörrel kezdték meg működésüket a es. kir. járási szolgabíróságok, melyek „mint bíróságok" is funkcionáltak. Ezzel egyidejűleg 1854. május l-jén megszűnt az ostromállapot, s Magyarország közigazgatási tekintetben beolvadt az osztrák császárságba. Az ügyintézésben megyei szinten is kötelezővé vált a német nyelv használata, előtérbe került az idegen tisztviselők alkalmazása. Minden vonalon a birodalmi gondolkodás, igazgatási és jogszolgáltatási gyakorlat érvényesítésére törekedtek. A definitívum időszaka 1860. júniusáig tartott. A birodalom belpolitikai nehézségei, az államadósság nagymértékű megnövekedése, valamint az észak-itáliai vesztett háború kikényszerítette a nyílt abszolutizmus feladását s a Bach-rendszer megszüntetését.

3 Tanulmányomban a fent vázolt időszak hatását és érvényesülési mechanizmusait kívánom bemutatni a Jászkun Kerület közigazgatásában. Bemutatva és vizsgálva azt, hogyan érvényesültek a birodalmi központosítási törekvések egy olyan törvényhatóságban amely az 1848 előtti feudális Magyarországban, mint kiváltságos kerület nagymértékű önállóságot élvezett. Igazgatása és gazdasági élete is eltért a megyéktől, és a polgári átalakulás bizonyos mérvű csíráit is magában hordozta. Létezett a szabadparaszti földbirtokrendszer és az erre épülő önkormányzat. Mindez a polgári fejlődés útjára is terelhette volna a Jászkun Kerületet, de a feudális környezetben a privilégiumhoz való merev ragaszkodás, a vezetés és igazgatás belterjessé válása, a polgári haladás felé vezető keskeny ösvényt elzárta. Jól szemlélteti ezt, a képviseleti rendszer kiterjesztésének gyakorlati kivitelezhetetlensége, — bár a törekvések többször hangot kaptak — az ősiség eltörlésének leszavazása, s a közigazgatás reformját kívánó kerületi koordinációs munkák elakadása.

4 2. Magyarországot illető országos törvény és kormánylap [1850-1851] illetve Magyarországot illető országos kormánylap [1852-1859] [MOKL] 24/1853. január 19. bel- igazság- és pénzügyminiszteri rendelet. 3. SZITA János: Baranya megye közigazgatása a neoabszolutizmus idején I. rész. 383—422. = In: Baranyai helytörténetírás. 1980. Szerk. Szita László. Pécs, 1981. Csizmadia Andor — Kovács Kálmán — Asztalos László: Magyar állam és jogtörténet. Tankönyvkiadó, Bp. 1986. 4. BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsóbet: A Jászkun Kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745-1848. Gyula, 1991. Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek I. 7-92.