Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Bánkiné Molnár Erzsébet A JÁSZKUN KERÜLET KÖZIGAZGATÁSA 1849-1860

Bánkiné Molnár Erzsébet A JÁSZKUN KERÜLET KÖZIGAZGATÁSA 1849-1860 L BEVEZETÉS Az 1848-as márciusi forradalom után az országgyűlés megalkotta azokat a törvényeket, amelyek a polgári átalakulást lehetővé tették. Ezeket a pesti és bécsi forradalomtól megrettent uralkodó szentesítette. A márciusi eseményekkel Magyarország kormány- és államformája átalakult polgári alkotmányos és parlamentáris királysággá. Véget ért a rendi képviseleti monarchia korszaka. Megváltozott az ország Ausztriához fűződő viszonya, melyben a korábbi reálunió helyét perszonálunió váltotta fel. A márciusi törvények értelmében a király a végrehajtó hatalmat az országgyűlésnek felelős minisztérium által gyakorolta. Változott a helyzet a szabadságharc kitörése után, amikor is a hadban álló ország kormányzati feladatait a Honvédelmi Bizottmány vette át Kossuth Lajos elnökletével. 1849. április 14-én a Függetlenségi Nyilatkozatban kimondták a Habsburg-ház trónfosztását, Magyarország államformája a szabadságharc leveréséig parlamentáris köztársaság lett, bár ezt tételesen sem a Függetlenségi Nyilatkozat, sem a nemzetgyűlés nem nyilvánította ki. Ausztria reagálása a magyarországi változásokra részben katonai, részben alkotmányjogi vonalon történt. Katonailag már 1848. szeptemberében megindult a támadás az ország ellen. Windisch-Grätz herceg tábornagy az általa megszállt területeken teljhatalmat élvezett. Első intézkedései a törvényhatóságok irányításának megváltoztatását célozták. A törvényhatóságok élére királyi biztosokat neveztek ki, akik fő feladatként a „forradalmi elemek" eltávolítását kapták. Alkotmányjogi vonalon az 1849. március 4-i olmützi alkotmány megszüntette Magyarország önállóságát, s azt az osztrák birodalom tarományának nyilvánította. Magyarországon hadiállapot volt, s ezért a közigazgatási hatóságok működését a hadihelyzethez igazozodó ideiglenesség jellemezte. A szabadságharc leverése után a birodalomi politikában az uralkodói abszolutizmus eszméje győzött, melyet Ferenc József 1851. december 31—i „szilveszteri" pátensében a birodalom kományzati alapelvévé nyilvánított. Ezzel a Magyarországon be sem vezetett olmützi alkotmányt is eltörölte, s az osztrák császárságot — benne Magyarországgal mint tartománnyal — abszolút monarchiává alakította át.