Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Iványosi-Szabó Tibor ADATOK A CIGÁNYOK KECSKEMÉTI TÖRTÉNETÉHEZ (1596-1850)

Minden nehézség, megkülönböztetés ellenére Kecskeméten a cigá­nyoknak már a XVII. században is volt házuk és ennek megfelelő telkük is. 1689-ben éppen ezért az adózás során is ennek megfelelően járt el a ma­gisztrátus: „Minthogy a cigányok is a városban házat tartanak, azért ők is szintén valamint a magyarok, portióznak, mindenben a limitátió szerint fizessenek.' Megfelelő ház birtoklása közöttük a következő évtizedekben mind álta­lánosabb lehetett, hisz 1731-ben a helyi cigányok közössége azt emelte ki panaszlevelében, hogy „...az adónak terhes volta miatt házaikat is szivök keserűségére kénteleníttettek áruba bocsájtani, és el is adni, nem tehetvén különben eleget adójoknak." 6 1754-ből származó feljegyzés szerint „Sado­nyi György kovácsoló cigány házat vesz." 7 Ez az igény nem lehetett egyedi, mivel néhány évvel később, 1759-ben egy másik feljegyzés szerint „Kani János cigánynak házépítésre telek nem adatik". 8 A XVIII. század derekán, minden bizonnyal a felvilágosodott abszolu­tizmus reformtörekvéseinek hatására a városi tanács egyenesen előírta: „Hogy a cigányok a magyar lakosok módja szerint házakban lakjanak..." Ennek érdekében külön házhelyeket adtak számukra. A magisztrátus 1804. szeptember 14-i döntése alapján a cigányoknak 16-szor 13 öles telke­ket osztottak ki. 9 Amikor pedig a következő években ezeket mind többen eladták, a tanács egyenesen rendeletben nyújtott telkük megvédéshez se­gítséget: „...senki a lakosok küzül a czigányoknak adott házhelyeket meg­venni ne bátorkodjék... ha ki pedig a czigányok közül ezen rendelés ellen a váróstul nyert fundusát eladni merészelné, ... a városbul ki fog tiltatni." 10 Kellő hangsúllyal kell tehát kiemelni, hogy Kecskeméten a cigányok is szerezhettek tulajdon jogon ingatlant már a polgári forradalom előtt is. Arra is kellő nyomatékkal kell utalni, hogy ez a jog nem kizárólag lakóház tulajdonlására vonatkozott. 1741-ben Foglár Imre tessei prefectus előtt megjelent Lakos Pál kecskeméti cigány, aki panaszának előadása során kijelentette, hogy „Bizonyos Ványai Mátyás nevezetű czigány, Kis Anna nevű feleségével ezelőtt egynéhány esztendőkkel ugyan említett városnak territóriumában bizonyos szőlőt pínzen szerzett..." 11 Az 1758-as összeírás­ban pedig Zsákai György és Baktai István van szőlőbirtokosként feltüntet­5. L. Függelék II. 1. 6. Függelék, III. 1. 7. XV. 22. 1746-1756 közötti jegyzőkönyvi töredékek. 8. XV. 9. 1759. március 7. 9. IV. 1504. hl 76. 165. Tehát a kb. 208 négyszögöles, 800 négyzetméteres terület jelentős háztelek volt. 10. Függelék, II. 9. 11. IV. 1504. y/ 3. Cigányok, 1741. október 4. 12. Függelék I. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom