Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - SZABÓ Attila: Kecskemét közmunkaterhei 1686-1848

Az 1711 előtti háborús időkben sűrűn érkeztek a szembenálló seregek vezéreitől utasítások Kecskemétre szekerek, kocsik és vontató lovak előállítására.

80 A szállítmányt legtöbb esetben élelmiszer és takarmány képezte; 1690 novemberében Kecskemétnek és Kőrösnek 1800 szekér szénát kellett Budára szállítani.

81 A következő évben a városi magisztrátus már előre tervezte a robotosok beállítását a kamarai — Szolnokról Budára történő — sószállításra.

82 1701-ben pl. a megyében tartózkodó Kollonics és Ebergényi ezredek számára kellett szállítani szénát és abrakot.

83 1698-ban ökröket kellett ágyúk vontatására küldeni. 1703. év végén a város Globitz ezredes részére 2035 bécsi mérő gabonát, 400 köböl és 183 pozsonyi mérő abrakot szállított Szegedre. A kurucok szintén benyújtották a város felé igényűket; így többek között a fejedelem ónodi kapitánya, Mocsi János Kecskemétről Szolnokra rendelt 40 szekér szénát, 1000 db kenyeret és 100 köböl abrakot. Ezeken kívül még tetemes mennyiségű hadiszert, katonát fuvaroztak a kecskemétiek. A vezérek több esetben megszabták a szállítás eszközeit. Pl. 1688. március 21-én Sőtér Ferenc szolgabíró Budáról Szolnokra történő lőszerszállításhoz rendelt szekereket és felhívta a bírák figyelmét, hogy ne üresen jöjjenek a szekerek, mert Kecskeméten a Budai éléstárhoz tartozó kősók vannak lerakva, amelyeket Budára kell fuvarozni.

84 A kecskemétiek ezután — parancs szerint — 1688. május 8-án indították a 40 szekér „monitiot Budára fordulással Szolnokig."

85 1 689. május 29-én „Munitios szekereket" adott a város 24 ökörrel. Az 1703. évi júniusi lőporszállításhoz erős, ponyvával, vagy gyékénnyel ellátott hatökrös szekereket rendelt a császári sereg a szolgabírón keresztül.

86 1706. július 19-én Rákóczi fejedelém elrendelte, hogy a három város Horváth Tamás ezredes alá könnyű kocsikat adjon és oda küldje, ahová az rendeli őket. A vármunkák nemcsak a gyalogrobotosokat, hanem az igásmunkát is érzékenyen érintették. Különösen a szolnoki várnál teljesítettek hosszú szolgálatot a kecskemétiek. A kuruc háborúk idején megnövekedett „marhahajtás" a seregek részére adott vágóállatok terelését jelentette. Pl. 1703-ban 45 marhát küldött a város Szegedre az osztrákok részére. 1704-ben ugyancsak a császáriaknak adtak Budára 45 db vágóállatot, sőt a kurucok részére Pest alá 20, Gyöngyösre 80, Dömsödre 100, Egerbe 20 marhát tereltek. (1690-ben Szivos Miklós 80. BALANYI Béla: 1979. 74., 76-77.. 86-87 81. BOROSY András: 1985. 96 82. Uő. 96 83. Uő. 166 84. HORNY1K János: 1862. 102., 105. sz. oklevél 85. IV. 1504. n. 1688 86. BALANYI Béla: 1979. 74., 118