Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - SZABÓ Attila: Kecskemét közmunkaterhei 1686-1848

utáni időszakban a török és a francia háborúk idején (1787-1815) valamelyest megnövekedett a katonaság részére végzett munka.

63 Az egyik legfontosabb ingyenmunkának, a kaszálásnak és szénarakásnak már a XVIII. század közepén is jelentős szerepe volt.

64 1664ben az összes robotmunka egyharmadát tette ki az 525 hét kaszálás. 1685-ben 763, 1710-ben 330 hetet töltöttek kaszálással a kecskemétiek, a nagy mennyiségű abrakra a katonák lovainak eltartása miatt volt szükség. Mutatja ennek a munkafajtának a fontosságát az is, hogy más gyalogmunkát (pl. „Kaszás bérben... árokásás", „Kaszás bérben Szolgáló Faragók" stb.) is „Kaszás bérben" számítottak. A munkák zömmel helyben (a kecskeméti pusztákon) végezték, bár esetenként máshol (pl. Halason) is robotoltak a kaszások. 1690-ben „Budai Insprector Urunk parancsolatyábull" küldött a város 17 kaszást Budára.

65 A kaszálás mellett a többi gyalogmunka (nem számítva a részben gyalog, részben fuvarként teljesített postaszolgálatot) jóval kevesebb volt, bár (különösen 1711 előtt) igen változatos területeken használták fel. A török elleni felszabadító és a kuruc háborúk idején a szétrombolt várak helyrehozatala és megerősítése a lakosok feladata volt. A kecskemétiek a budai és (1703-tól) a szolnoki várnál végeztek tetemes „vármű" munkát (1685-ben 210 robotos volt Budán „Várműre".) A hadihelyzetnek megfelelően máshová is parancsoltak kecskemétieket sáncásásra és hasonló munkákra. így 1688 áprilisában Sőtér Ferenc szolgabíró 120 gyalog munkást kért Vecsére. Májusban az egri várparancsnok favágó fejszés embereket rendelt. Rákóczi fejedelem 1704. áprilisában Soltnál hidat veretett, ahová a három város faragóit parancsolta.

67 Ugyanakkor sáncásáshoz 800 ember ment, közte 120 kecskeméti. A szolnoki vár erősítése 1703-ban kezdődött a környék lakosainak mgyerimunkájával, de még 1710-ben is jelentős építések folytak. 1703-ban Imre János helyettes szolgabíró 200 embert (közte 35 kecskemétit) rendelt a vármegyéből a lerombolt szolnoki vár védműinek a helyreállítására.

68 A robotosoknak szerszámmal és három hétre való élelemmel kellett megjelenni. A kaszálás és a várépítésen kívül kisebb mennyiségű, de változatos fajtájú mgyenmunkát követeltek meg a kecskeméti lakosoktól: nádvá63. 1789. szeptember 13-án a városból erővel kihajtottak 180 személyt és elvitték őket a táborba árokásáshoz. Ferences Levéltár: Kecskeméti ferences rendház iratai. História Domus. 1789. szeptember 13. 64. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1988/A. 25-27. o. 65. IV. 1504. n. 1690. 66. HORNYIK János: 1862. 103., 104. sz oklevél. 67. BALANYI Béla: 1979. 91-92 68. VŐ. 74. o.