Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - SZABÓ Attila: Kecskemét közmunkaterhei 1686-1848

gás, árokásás, vesszővágás, jégvágás, állathajtás, pásztorkodás, „Fábíró volt", „Istrázsáir, „Csikott tanított", „Szék Bírák taligáját csinálta meg", stb. Nem robotmunka keretében folyt a szabó céhben a ruhakészítés a kuruc katonák számára.

69 1703-ban 200 köpenyeget kellett a kecskeméti szabónak készítem, 1704-ben kuruc ruhák varrásáért 100 tallért fizetett nekik a város. 1705 novemberében Bottyán János generális a német tábor megvárásáért büntetésül ruhavarrást vetett ki Kecskemétre. Kétszáz köpenyt és dolmányt varrtak a helybeli és a húsz helyről idehozott szabók. A város 4387 tallért fizetett ezért a munkáért. A pénzes szakmunkák mellett néhány speciális feladatot céhtagokkal robotban végeztetett el a város.

70 Pl. 1698-ban Csizmadia Ferenc „Csinált 4 par csizmát, item csinált többetis." Ez az adózó 1700-ban „foldozott csizmákat", 1703-ban „csinált bőrkapczákat." 1698-ban Vajda János tizedéből „ment egy ácsember Pestre hajó csinálni." 1699-ben Könyves András kesztyűket készítetett a város számára. Sima István szappant főzött, Szűcs Mihály „Csikott tanított." 1703-ban Törő Máté „volt 1 nap hordót abrincsolni, item volt 3 nap hordót csinyalnl." Szijarto János „tört bőrt az Urak számára." A „faragok" és a „fonyoembörök" nemcsak a katonaság részére végeztek sáncmunkákat, hanem a városban is sűrűn foglalkoztatták őket. 1699-ben Garzó Gergely font „sövent", Szappanos György veje „fát faragott", IIa Ferenc „tapasztott" több ízben, esetenként egy hétig. A XIX. század első felében a „Hetellő" gyalogmunkások közül többeket foglalkoztatott a város „Gazdái HivataT-a erdőtelepítési munkákban.

71 Különös közmunkatehernek számított az 1848 előtti időben az itt lévő katonaság részére „szokott bé főzés".

72 A sereg részére az „évenként kívántató liszt kisütést" aztán 1846-ban — a lakosság kérelmére — elengedte a „Tekintetes megye", ugyanis ekkor a városba egy sütő mestert „által tetetni rendeltetett."

73 A robot keretében végzett „postásság" postaszolgálat, levélhordás egy speciális (1711 előtt igen tetemes mennyiségű) munkafajta volt. Levelek, üzenetek tömegét kellett a lakosoknak vinni a vármegyei, egyházi hatóságokhoz, földesurakhoz, török, kuruc és császári seregekhez. Ezeknek egy részét tették ki a város levelei. Valószínű, hogy a zöme felsőbb hatóságok, csapattisztek, tábornokok üzenete lehetett. (Pl. 1688. évi közmunka összeírás! jegyzőkönyv szerint számos levelet 69. BALANYI Béla: 1979. 78., 87., 111 70. IV. 1504. n. 1698-1703. 71. IV. 1503. a. 1825. április 5., 1828. szeptember 1. 72. Uo. 1835. február 23. 73. Uo. 1846. január 9.