Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - SZABÓ Attila: Kecskemét közmunkaterhei 1686-1848

sági iratok, a számvevő iratai, a választott község, és a tanács jegyzőkönyvei, valamint az összeírások is.

4 így a rendelkezésre álló irategyüttesek forrásbázisul szolgálhattak a mezővárosi munkaterhek főbb vonulatainak vizsgálatára, azonban mennyiségi, munkafajták szerinti és időbeli számszerű összehasonlítást nem minden esetben tettek lehetővé. KÖZMUNKA- KÖTELEZETTSÉG ÉS MENTESSÉG Mint utaltunk rá Kecskemét mezővárosi jobbágyközségi jogú lakossága 1848 előtt viselte a feudális terheket. A népes alföldi település családfői a vagyonuk alapján adóztak, ennek keretében kötelezte őket a városi tanács munkaszolgálatra is. (L. I. táblázat) I. táblázat Adózó családok száma

5 Év Család Év Család 1684 1219 1757 2772 1703 1243 1780 3189 1711 1222 1828 4374 1728 2097 1847 4935 A hódoltság korában és a kuruc háborúk idején elsősorban az állatvagyonból számított vadszám alapján történt az adózás. A mezőváros társadalmának gerincét a gazdák alkották. Iványosi-Szabó Tibor az 1663.. évből a 853 kecskeméti családból a 726 gazdát (a nincstelenek és az „egyéb" nélkül) négy kategóriánba sorolta:

6 8,4% nagygazda (11.217 vadszám), 18,9% középgazda (6124 vadszám), 32,6% kisgazda (3034 vadszám), 40,1% törpegazda (725 vadszám). 4. IV. 1503. Kecskemét Város Választott Községének iratai, a. Közgyűlési Jegyzőkönyvek. —VI. 1504. a. Tanácsülési jegyzőkönyvek., 1. Gazdasági iratok., m. Összeírások. — IV. 1508. Kecskemét város számvevőjének iratai, a. Számadáskönyvek. 5. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1979. 289 — BÁLINTNÉ MIKES Katalin: 1979. 35-37 — IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1987. 114-116. — H. PÁLFY Ilona: 1935. 385-386 — IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1990. 20. 6. rVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1988/A XIII. táblázat.