Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - SZABÓ Attila: Kecskemét közmunkaterhei 1686-1848

1780-ban az adózók 86%-át (2746 család), 1828-ban és 1847-ben 73%-át (3189 és 3511 család) tették ki a gazdacsaládok. Kecskemét esetében (hasonlóan pl. Nagykőröshöz) jobbágytelkek nem alakultak ki, az igaerővel rendelkezők a várostól fűidet, kertet kaptak, általában áletfogytiglan.

7 A házat és a tetemes munkabefektetést igénylő kertet, szőlőt a tulajdonosok szabadon adták, vették. Az országos szokás- és jogviszonyoktól való eltérés miatt Kecskemét esetében más a „zsellérek" kategóriája is. Több összeírásnál (pl. 1757-ben, 1780-ban, 1847ben) azokat az adózókat jelölték így, akiknek nem volt házuk. Az 1828-as összeírás megkülönböztetett házas zsellért (2354 család) és hazátlan zsellért (1185 család).

8 Nyilvánvaló, hogy a korábbi és későbbi összeírásokban az itt zsellérkén feltüntetett 2354 zsellér (az adózók 54%-a) gazdaként szerepel. Az 1828-as összeírás rovatai is jelzik a kecskeméti társadalom sajátos vonásalt. Szántóföld (5476 kat. hold) csak a 835 „jobbágy" cím alatt felvett adózóhoz tartozott. Szőlő (619 kat. hold) viszont összesen 1905 család kezében volt, vagyis a „zsellérek" kategóriájába soroltak közül is többeknek. Tehát a gazdatársadalomnak csupán egy része rendelkezett szántóval, viszont a szőlőterületnek (1905 kapás) mindössze harmada (623 kapás) volt a kezükön. 1170 kapás (61,4%) szőlőt a zsellérek, 112 kapást (5,9%) a hazátlan zsellérek birtokoltak. Az állatállomány tulajdoni megoszlása is reprezentálja, hogy Kecskeméten a „gazda" a magyarországi fogalmak szerinti jobbágyot és zsellért együttesen jelentette. A zsellérek fontos megélhetési forrása (és adóalapja) az igás- és egyéb állatállomány lehetett. (L. II. táblázat) A föld igen egyenetlenül oszlott meg a gazdatársadalom kezén. A szántóval rendelkezők 86%-ának legfeljebb 5 kat. hold, míg 13,8%ának 6 és 50 kat. hold közötti terület volt a birtokában. Két család ennél nagyobb szántóterülettel rendelkezett. A szőlőnél hasonló kép mutatkozik: egy kat. holdnál (6 kapás) nagyobb szőlője csupán a tulajdonosok 3%-ának volt, míg a tulajdonosok 87,8%-ának csak fél holdnál kevesebb szőlőterület jutott, a gazdaháztartások közül a cselédet alkalmazók köre még a harmadot sem érte el (1771-ben 29%).

10 Különösen szűkkörű (5,9%) volt a háromnál több cselédet foglalkoztató nagygazdák köre. 7. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1987. 113. 8. H. PÁLFY Ilona: 1935. 385-388 9. „Minthogy a Lakosság között sokan vágynak olyanok kik leginkább a fuvarozásból élnek." ÍV. 1503. a. 1837. január 22. 10. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1987. 120