Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Források - TÓTH Ágnes: Bibó István memorandumai a magyarországi német lakosság kitelepítésével kapcsolatosan

ERDEI FERENC BELÜGYMINISZTER ELŐTERJESZTÉSE A MINISZTERTANÁCS 1945. AUGUSZTUS 13-1 ÜLÉSÉRE A MAGYARORSZÁGI NÉMETEK KITELEPÍTÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTÉSÉRŐL 1945. augusztus Magyarország felszabadulása után súlyos és égető kérdésként jelentkezett a hazai németek kitelepítésének a szüksége. Ez a kérdés már év elején felmerült a sajtóban és kezdeményezések is történnek ebben az irányban. A kormány magáévá tette ezt a törekvést és a kérdés megoldása irányában határozott lépéseket tett. Többszöri pártközi megtárgyalás után a minisztérium rendeletet (1710/1945. M. E.) adott ki egyfelől egy olyan Hivatal (Népgondozó Hivatal) felállítására, amely ezt a feladatot ellássa, másfelől pedig meghatározta azokat az eljárásokat, amelyeket a hazai németség tekintetében követni kíván. (3820/1945. M. E. sz. rendelet/

0 A Népgondozó Hivatal az idézett rendeletek alapján meg is kezdte működését. Ez az eljárás elvileg nem azon alapult, hogy a német nemzetiségű magyar állampolgárokat különleges elbánás alá vonja, hanem az volt az alapja, hogy a fasiszta németeket politikailag felelősségre vonja és ennek következményeképpen kövessen velük szemben különleges eljárást. Ennek az elvnek megfelelően a rendelet 5 csoportját különböztette meg a hazat német nemzetiségű személyeknek. Első csoportban, akik vezető szerepet töltöttek be a Volksbundban, illetve Hitlerjugendben, valamint azok, akik önként beléptek az SS kötelékbe. Második csoportba sorozza a rendelet azokat, akik egyszerű Volksbund tagok voltak, harmadik csoportba, akikről nem bizonyult be, hogy volksbundista tagok voltak, ellenben igazolást nyert az, hogy támogatták a német törekvéseket. Negyedik csoportot képeznek az olyanok, akik sem hitlerista tevékenységet nem fejtettek ki, sem pedig a magyar néphez való hűségüket nem dokumentálták. Végül az ötödik csoportot azok alkotják, akik tevőlegesen kimutatták a magyar nemzethez való hűségüket. A rendelet az egyes csoportokhoz a következő jogkövetkezményeket írja elő: Az egy csoportba sorolandók internáló táborba kerülnek, a másodüc csoportbeliek munkatáborokba, 30. Magyar Közlöny, 1945. 26. szám és a 65. szám.