Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Források - TÓTH Ágnes: Bibó István memorandumai a magyarországi német lakosság kitelepítésével kapcsolatosan

a harmadik és negyedik csoportba tartozók széttelepítésre kerülnek az ország mostohább vidékeire, még az ötödik csoportbeliek, mint kivételt képezök, érintetlenül maradnak. Távolabbi szándéka ennek a rendeletnek az, hogy az első és második csoportba tartozók azok, akik a jellemzett eljárás során kitelepítésre készíttetnek elő. Ebben a vonalban eddig a következők történtek. 1. ) Még a Népgondozó Hivatal felállítása és az idézett rendelet kibocsátása előtt a földművelésügyi minisztérium és azzal kapcsolatos telepítés során nem egészen tisztázott megbízás alapján, egyes vidékeken mégtörtént, hogy a német nemzetiségű lakosságot egyes fálurészekből kitelepítették és oda magyar telepeseket helyeztek el. Ilyen módon létesült Lengyel községben egy hevenyészett internáló tábor kb. 15.000 német nemzetiségű lakos összegyűjtésével. Ezt a mobilizációt nyomban a Népgondozó Hivatal felállítása után megszüntettem és azokat, akik ezen eljárás során kifogásolható tevékenységet fejtettek ki, felelősségre vontam. így többen letartóztatásba is kerültek. Ez a meggondolatlan kezedeményezés többé-kevésbé likvidálódott. 2. ) Szintén a Népgondozó Hivatal felállítása előtt történt még, hogy az érdekelt főispánoknak adott felhatalmazás álapján részben külön megbízottak kiküldése révén, egyes német nemzetiségű falvak lakossága áttelepíttetett más falvakba, vagy a község más részébe. Kapcsolatos volt ez az eljárás aföldmívelésügyi minisztérium végrehajtásával is azon a réven, hogy a Volksbundista tagok elkobzott birtokát kapják juttatásként az új telepesek. 3. ) A Népgondozó Hivatal felállítása óta ebben az irányban csak a Népgondozó Hivatal fejtett ki tevékenységet és minden más kezdeményezést megszüntettem. Részben a Népgondozó Hivatal munkájaként részben ennek biztosításaként eddig a következők történtek. a. ) A Népgondozó Hivatal szervezete kiépült, az összes német nemzetiségűek által lakott területekre mindenütt körzeti és kerületi kirendeltség létesült, amely megteremtette a szükséges eljárás feltételeit és számbavette a szóbakerülhetó lakosságot, valamint annak javait. b. ) Megkezdték munkájukat azok az igazoló bizottságok, amelyek a 3820/1945. M. E. számú rendelet alapján hivatottak arra, hogy a német nemzetiségű lakosságot politikai magatartásuk szerint minősítsék. Az elfogadott terv szerint 65 ilyen igazoló bizottság működésére van szükség és ebből eddig 40 folytatja munkáját. c. ) Miután a kérdés ilyetén való feltevése mozgásba hozta az érdekelt lalwsságot és mind a pártok, mind a közigazgatási tisztviselők, mind ügyvédek közbenjárásának óriási rohama indult meg, szükségessé vált, hogy a közigazgatási szerveket elszakítsuk minden helyi érdekeltségtől, illetve befolyástól Ennek érdekében a minisztérium felhatalmazást adott a belügyminiszternek, hogy az érdekelt helyekre kormánybiztosokat állítson, akiknek az a feladata, hogy az érdekelt és befolyás alatt álló tisztviselőket felváltsák. d. ) Múlhatatlan rendészeti feltétele az eljárás biztosításának az, hogy a rendőrség keretében is megtörténjék ugyanolyan szelektálás, mint a közigazgatásban, éppen ezért ennek előkészítését is elvégezte a belügyminisztérium. Sarkalatos feladata a rendőrségnek ezenkívül az is, hogy megszervezze azokat az internáló- és munkatáborokat, amelyekbe az igazoló eljárás során