Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Források - IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: Adatok a reformkori Kecskemét társadalmi ellentéteihez

Már szintén igaz az, hogy Pusztaszer nem a heverő marhát, tartó kevés számú lakosoké, hanem az egész városi közösségé, s miután igaz az, hogy Pusztaszer az egész közönség haszonvételeire és jövedelmeire, nem pedig néhány magokat szeretők hasznára tartozik, s miután az is igaz, hogy Puszta­szert a váróstul való távolléte miatt minden lakosok között felosztani nem lehet, igaz az is, hogy Pusztaszert úgy kell használni, amint az ezen város fennforgó környülállásaihoz szabva legcélszerűbb és legjövedelmesebb. Nehogy a folyamodásba foglalt egyéb okoknak megtzáfolásával hosszas legyek s unalmat szerezzek, azokat elmellözöm, s oda nyilatkozom, hogy Pusz­taszerből egy részt a lakosok között tanyaföldeknek volna szükség kiosztani, a még megmaradó részt pedig továbbra is legelőnek, de illő igazságos bér megkí­vánása mellett volna tanátsos meghagyni Okaim ezek: A) Pusztaszer, melyet a városi közönség bír, tészen, holdját 1600 négyszö­gölekkel számítva, 7500 holdakat. Ebbül az árverés mellett kiosztott 1500 hold jöldtül bevesz a város cassa esztendőnként 8700 váltóforintókat. A legelőnek meghagyott nagyobb resztül pedig, vagyis 6000 holdaktul, ha szinte minden darab jószágtul a szájbér 1 forintjával legpontosabban befizettetne is, tsak 2800 váltóforintok vétetódhetnének be. Már vajon helyes használása é ez a pusztának, vagy pedig tsak bitangoltatása, azt úgy hiszem eldönteni igen könnyú B) Mindazért, hogy a puszta a szomszédok betsapásaiktul megoltalmaz­tasson, mind pedig azért is, hogy a városrul elmaradt a jó erejű gazdák, kiknek a nemes közönség e részben ígéretet is tett, megvigasztaltassanak, s a teher viselésére tehetősekké tétessenek, közöttük 2000 holdat kiosztani lehetne. Egynek-egynek adatván 40 hold, felsegítene azonnal 50 jó lakost. Márpedig, midőn egy városi közönség ereje 50 oly gazdával szaporodik, kik közül mind­egyik 40 hold joldet mivel, nem lehet tagadni, hogy ez a város jóllétét s a teherviselők erejét szembetúnóleg gyarapítja. Továbbá, közönségesen elfoga­dott és helyesnek ítélt elv az, hogy a nemzet boldogsága a lehető legnagyobb népesedéssel, nem pedig a lehető legnagyobb marhák számával fejlik ki, és gyarapodik. Azonban azt sem lehet kétségbe hozni, hogy két ezer hSld mívelt föld sókkal nagyobb számú marhát tart él, hogy sem a bitangolt kétezer hold közlegelő. Midőn tehát Pusztaszernek 2000 hokija ismét mívelés alá vétetik, valósággal a marhaszám fogyni nem fog. Némelyek azon akadnak fel, hogy Pusztaszeren a föld mívelésre s szántás­ra homokossága miatt nem alkalmatos. De én errül ellenkezőleg vagyok meg­győződve. Mert hiszen sokkal homokosabb volt Pusztaszernél Vais, s mégis hány nemzetség élt belőle, hány sóhajt máig is elvesztésén Sokkal homoko­sabb ennél Ágasegyháza, a város határában az úgynevezett Csődör, és mégis ki nem látja, hogy mindezen homokos földek haszonnal míveltetnek, s mennyire kapósak. Nem rontja, hanem javítja Pusztaszert a jöldmívelés, tsak tehetősek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom