Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - KŐHEGYI Mihály — Merk Zsuzsa: A bajai születésűek névváltoztatásai (1895-1945)

zívebbé válását az a tény, hogy [. . .] a zsidóknak már előbb bekövetkezett tömeges névmagyarosítása a magyarosított nevek bizonyos csoportjának olyan jelleget adott, amit szeretnének a lehetőségekhez képest elkerülni."

7 A Magyar Zsidó Lexikon is szól a gúnyolódásról: „A magyar társadalom hosszú ideig jó szívvel fogadta a névmagyarosító áramlatot, már azért is, mert igazolta a magyar kulturbefolyás felsőbbségét és elősegítette az asszimilációt. Később féltékenységet támasztott a magyar név varázsába vetett bizalom, lassan-lassan elhomályosult, és a zsidók inkább gúnyt, mint elismerést arattak a névmagyarosítással. . . A névmagyarosító mozgalom szembeszállt a gúnnyal, és a forradalomig állandó növekedést mutat."

79 A földrajzi névből alakult családnevek kerülése talán éppen azzal magyarázható. Igyekeztek elkerülni a hangzatos -i képzős neveket, mely a gúny céltáblájává tehette, s tette is őket.

80 Az 1944 utáni korszakban talán azért szaporodott meg a földrajzi nevek felvétele, mert kialakult a zsidó névválasztásnak egy jellemző formája, mely főként közszói eredetű, s az -i képzős forma a hasonulást, a leginkább magyarnak tekinthető név mögé rejtőzést szolgálta. A zsidók esetében is megfigyelhető, hogy nevük kezdőbetűjét zömmel (79%) megtartják, de a hangzásbeli hasonlóságra már kevésbé figyelnek oda. Igaz van olyan név is, mely fonetikus átírásban már magyarnak hat (Reich -f Rajk, Reis •* Rajz). A tükörfordítás is ritka, mert a XVIII. századi kényszerű névválasztás miatt sok a fordításra alkalmatlan. Négyen éltek mindössze e lehetőséggel. A származás névbeli megmentésére is akad példa. Ilyen a Kohn -* Pap névváltoztatás. II. József névrendelete következtében gyakori volt a zsidók között, hogy rövidítésneveket (abbreviaturás) választottak, ezek között szerepel a Kohn, mely a kohaniták, a papok leszármazottait őrizte meg a névben.

81 Ezt a jelentést vitte tovább a Pap családnév egy korai (1903) névmagyarosításban. Két esetben választották apjuk, illetve maguk utónevét családnévként, egyszer pedig az apa foglalkozását (Lakatos). A bajai névanyag egészét vizsgálva, a zsidó névváltoztatások a változatosabbak, kevesebb a mesterkélt, magyarkodó és hivalkodó közöttük, mely a természetes asszimiláció (1895-1919), vagy a háború 78. TRÓCSÁNYI György 1933. 17. 79. MZsL, 1929. 550. A magyar családnevek címszó alatt. 80. A zsidó nemesség soraiból — kik eredeti nevüktől megváltak a korai időkben — a múlt század végétől az -i képzős alakot választják birtokaik után, a nemesség családnévanyagának jellemzőihez hasonulva. MZsL, 1929. 642-647. 81. SCHEIBERNÉ BERNATH Lívia 1981. 31.