Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - KŐHEGYI Mihály — Merk Zsuzsa: A bajai születésűek névváltoztatásai (1895-1945)

alatti szörnyűségek következtében, az azonosulás vágya vagy éppen félelem és rejtőzködés miatt érthető is. * * * A család- vagy a keresztnév (olykor mindkettő) megváltoztatása a művészek, neves személyiségek körében napjainkig gyakori jelenség. A jól csengő, felhívó, egyedi név felvétele a sikeres pályafutás szempontjából fontos lehet. Tanulmányunkban nem ilyen esetekkel foglalkoztunk, hanem olyanokkal, ahol a névváltoztatás az egyszerű, hétköznapi ember elhatározása, bár a mozgatórugók hasonlóak lehetnek, nevezetesen: hozzájárulhatnak az érvényesüléshez. Igaz azonban, hogy nem ez a mozzanat a meghatározó. Sokkal inkább nemzeti érzelmeik, politikai állásfoglalásuk, bizonyos időszakban pedig a védekezés adja az indítóokot, s ezek mellett még számtalan egyéni, egyedi, ma már megmagyarázhatatlan körülmény is. Dolgozatunk egy emberi közösség, egy kisváros lakóinak a huszadik század első felének viharos történelmére adott legszemélyesebb válaszait igyekezett megvizsgálni. Módszertanilag kísérlet, mégpedig az anyakönyveknek olyan felhasználására, amilyet — tudtunkkal — még nem végeztek eddig. Ebből következtek azok a zsákutcák is, melyekkel az anyaggyűjtés és feldolgozás folyamatában találkozhatunk, s a legnagyobb feladatot éppen ezek elkerülése, felismerése és kizárása jelentette. Egyben az ismeretlen út minden köve, kátyúja megannyi gondot, a kijavítás pedig sokszorozott örömet jelentett. A nevek lassan élőlényekké, emberekké változtak, arcot öltöttek, egy-egy bonyolultnak bizonyuló esetben valóban élő ismerőssé váltak. Minden egyes emberré vált név hordozta a kor levegőjét, megéreztette a város egyszerű polgárának válaszait, választásait, melyeket meg kellett adnia, hiszen mára történelemmé vált jelene erre kényszerítette. Magyarország, de bátran állíthatjuk, hogy egész Kelet-Európa történelmének lenyomatai a névváltoztatások, hiszen e területen a legutolsó időkig az oly nagy etnikai keveredés miatt élő gyakorlat volt, hogy csak a legismertebbeket, a romániai magyarok vagy a bulgáriai törökök példáját említsük, ahol a kommunista rendszerek erőszakosan kényszerítették állampolgáraikat nemzeti hovatartozásukra utaló nevük elhagyására, vagy igyekeztek kellő nyomást gyakorolni rájuk. Ezért tartjuk fontosnak ezek vizsgálatát, kísérletünk pedig reméljük hozzájárulhat ahhoz, hogy más városok esetében is feldolgozások szülessenek, s hibáink, téves következtetéseink, vagy azok a lehetőségek, amelyeket az anyag hordoz, mi azonban nem vettünk észre, hozzásegítenek más kutatókat árnyaltabb és pontosabb elemzésekhez. Talán az általunk megjárt út egynehány