Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - KŐHEGYI Mihály — Merk Zsuzsa: A bajai születésűek névváltoztatásai (1895-1945)

Meglepően kiegyensúlyozott a különböző foglalkozásúak megoszlása ott, ahol magáét a néwáltoztatóét ismerjük. Nagy ingadozást mutat viszont a táblázatnak az a része, ahol csak az apáét. A vállalkozó-, kereskedőréteg aránya igencsak magas, s ez a zsidók névmagyarosításának következménye. Az egyéb csoportba soroltak nagy száma is azt erősíti, hogy maga a név jellege játszik döntő szerepet, a foglalkozás kevésbé. A hatvanas évek közepétől alig-alig találkozunk névváltoztatással, 1965-től 7 német, 7 szláv és 3 magyar név helyébe választanak újat, s ez már nem egy adott történelmi helyzetre való válasz, sokkal inkább esztétikai szempontú. AZ 1895-1984 KÖZÖTTI NÉVVÁLTOZTATÁSOK ÖSSZESÍTETT EREDMÉNYEI A névváltoztatások névtípus és foglalkozás szerinti számszerű megoszlása korszakonként változó, s rnint láttuk a mindenkori történelmi-politikai helyzetre adott egyéni, bár kétségtelenül komoly válasz. Az eredményeket összegezve az 1257 belügyminisztériumi engedély alapján a névtípusok megoszlása a kővetkező: (L. XI. táblázat) XT. táblázat A névváltoztatások összesített eredménye A névváltoztatás száma %-os aránya Német 556 44 Szláv 511 41 Zsidó 123 10 Magyar 29 2 Egyéb 38 3 A két leggyakoribb idegen hangzású névcsoport közül a németet változtatták meg legtöbben, s összehasonlítva a város névtípus-gyakoriságával, az arány még magasabb, mert kevesebb a német, mint a szláv. Számszerűen 1944-ig több szláv nevet változtattak meg, mint németet, s ez csak a második világháborút követően módosul úgy, hogy a németek kerülnek az első helyre. 1944-ig 436 német (40%) és 474 szláv (43%) nevet magyarosítottak meg.