Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - KŐHEGYI Mihály — Merk Zsuzsa: A bajai születésűek névváltoztatásai (1895-1945)

Foglalkozáson belüli névtípusok Foglalkozás Német Szláv Zsidó Egyéb Foglalkozás Néwáltoztató foglal. Apa foglalkozása Néwáltoztató foglal. Apa foglalkozása Néwáltoztató foglal. Apa foglalkozása Néwáltoztató foglal. Apa foglalkozása Városi, megyei tisztvis. 15 3 7 6 1 Városi, megyei egyéb alkalmazott 16 6 18 1 2 1 MÁV, Posta 29 17 33 16 1 2 1 Fegyveres testületek 24 8 24 3 4 1 Értelmiség 35 11 12 6 6 4 1 2 Iparos 76 76 91 59 1 1 4 4 Keresk., vállaik. 17 9 13 7 5 7 1 1 Földmüv., munkás 19 20 41 57 2 Egyéb 16 13 16 23 1 1 1 2 Összesen 247 162 255 178 14 13 16 14 A táblázat alapján feltűnő az értelmiségi foglalkozásokban a németek magas száma, illetve a földművesek és munkások esetében a kiugró szláv névgyakoriság. Nagyobb a német nevűek száma és aránya — a szlávokhoz viszonyítva — a vármegyei, városi alkalmazotti és tisztviselőrétegben is. A többi foglalkozás-csoportban a névtípusok előfordulásával közel azonos eredményeket kapunk. Bár a vizsgált időszakban a néwáltoztatók 48%-a az eredetileg szláv nevűekből került ki, de a névgyakoriság adataihoz hasonlítva, arányaiban mégis a német nevüket változtatók vannak többen, akik egyfelől a természetes asszimilációs folyamatban élenjáró értelmiségi, illetve a hatalom elvárása következtében leginkább érintett közalkalmazottak között szerepelnek nagy számmal. Ezt igazolja, hogy az 1930-1940 között lezajló nagy névmagyarosítási mozgalom eredményeként a német nevet viselők aránya 28%-ról 19%-ra csökkent, s ennél mérsékeltebb a változás a szláv nevűek esetében (30%-ról 26%-ra). A szláv nevek megváltoztatása 1920-1938 között szinte minden évben meghaladja a németekét. Ezután, éppen a német katonai sikerek idején lesz több a német nevétől megváló.