Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - KŐHEGYI Mihály — Merk Zsuzsa: A bajai születésűek névváltoztatásai (1895-1945)

Az indítványt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta, s ennek hatása nem is maradt el. Néhány törvényhatósági jogú városéhoz hasonlítva kimagaslóan sok a bajai néwáltoztató 1931-ben.

35 A helyi kezdeményezés tehát döntően befolyásolhat egy országosan ható mozgalmat, ha ennek élére a város egy jeles személyisége, maga a polgármester áll. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a névmagyarosításnak a parlamentben olyan szószólója akadt, mint Meskó Zoltán, aki bajai származású, és egyúttal Baja város törvényhatóságának örökös tagja. A városban jól ismert politikus személye ösztönzően hathatott, ha nem éppen ő volt az, aki az ötletet adta. Szenzációt is keltett az 193l-es bajai névváltoztatások ügye itthon és a határokon túl is. Amíg a magyar lapok elismerően szólnak a polgármester kezdeményezéséről,

36 addig a Jugoszlovenszki Dnevnik 1931. augusztus 28-i száma támadja a kormány erőszakos magyarosító politikáját, de különösen a „renegát Vojnits"-ot. „Hogy ennek az akciónak az élén egy Vojnits áll, nincsen semmi csodálnivaló, mert ő már régen megszakított minden összeköttetést nemzetségével és népével, és mint kifajzott a magyarok szolgálatába állott [. . .] aki — hogy a Pesti hatalmasoknak hízelegjen — reákényszeríti a bajai tisztviselőket, hogy nevüket megváltoztassák." A terjedelmes vezércikk igen nagy jelentőséget tulajdonít a névváltoztatásnak elsősorban azért, mert a szerb megszállás megszűntének évfordulójára időzítették, de azért is, mert ezt éppen a szláv nevű polgármester irányította, aki ellen éles kirohanásokat intéz, felidézve korábbi vélt szlávellenességét. 35. K.[ovács] A.[lajos] 1933. 104-105. —Az adatok az összes érintett személyre, nem pedig a kiadott engedélyekre vonatkoznak. 36. Pesti Napló 1931. augusztus 23. Baja Békéscsaba Budapest Esztergom Hódmezővásárhely Kaposvár Kecskemét Nyíregyháza Szombathely 204 5 648 62 1 93 3 13 38