Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - KŐHEGYI Mihály — Merk Zsuzsa: A bajai születésűek névváltoztatásai (1895-1945)

A Független Magyarság című bajai napilap gyorsan válaszolt a támadásra, és rosszakaratú ferdítésnek, tévedésnek minősíti a leírtakat, sőt vissza is dobja a labdát: „A Dnevnlk cikke [. . .] egy tanulsággal azonban szolgálhat számunkra: a jugoszlávok még mindig számon tartják az idegen hangzású neveket, azzal operálnak ellenünk külföldön."

37 A két cikk mindennél jobban szemlélteti Magyarország és az utódállamok viszonyát a két világháború között, mely ideges érzékenységgel válaszol minden kisebbséget érintő eseményre. Kölcsönös vádaskodásokban, színpadias szócsatákban jelennek meg a mélyben húzódó valóságos problémák. Az igazán nagy növekedést a névmagyarosítások terén az 1933-as, de különösen az 1934es év hoz 104, illetve 245, az anyakönyvekbe bejegyzett engedéllyel. Ha ezt a szamot az 1920 és 1944 között kiadott összes engedélyhez viszonyítjuk (912), úgy az említett két év önmagában a névmagyarosításnak közel 40%-át jelenti. Az ugrásszerű növekedés mögött ismét történelmi, politikai okokat kell keresnünk. A mélyülő gazdasági válság következtében megbukott a Bethlen-kormány, és belső feszültségekkel terhelt ország talpra állítása — Károlyi Gyula sikertelen kísérlete után — a Gömbös vezette új kormányra várt, mely — bár az erőviszonyok nem engedték meg a korábbi politikai vezetés teljes kizárását — új módszerekkel kísérletezett. Az irredenta, soviniszta és demagóg jelszavak felerősödtek, s ez széles tömegeket állított — ha átmenetileg is — az „öncélú" magyar nemzetállamért vívott küzdelem szolgálatába. Nem véletlen, hogy a kormányváltással a névmagyarosításokat szabályozó rendelet is megszületik 1933. július 22-én, ami lényegesen megkönnyítette a hivatalos eljárást. A kétpengős illeték nem jelentett különösebb megterhelést, szegénységi bizonyítvány felmutatásával pedig ingyenes volt. A közalkalmazottak esetében mindössze egy pengő a díj, amiből kiderül, hogy ezt a réteget célozták meg elsősorban, az ingyenesség pedig a legszegényebbeket is megnyerhette. Az idegen hangzású nemesi nevek megváltoztatását azonban csak a „Kormányzó Úr Ő Főméltósága" engedélyezhette.

38 A különbségtétel és kedvezmények a Gömbös-kormány jellemrajzát adják ebben a rendeletben, és a propaganda hatására a névmagyarosítás országosan is tömegméretűvé szélesedett. Az engedélyek száma 1920 és 1932 között — 12 év alatt — összesen 164, az ezt követő két évben 349, s egyúttal ez jelenti a tetőpontot. 37. FMS 1931. szeptember 2. —A szerb megszállás alatt a bajai gimnázium működésének megakadályozására névelemzést végeztek, hogy a szláv nevű diákokat vidéki szerb gimnáziumba kényszerítsék. — KNEZY Lehel 1940. 194. 38. A m. kir. belügyminiszter 1933. évi 40.200. számú rendelete. MRT 1933.