Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)
Tanulmányok, feldolgozások - KŐHEGYI Mihály — Merk Zsuzsa: A bajai születésűek névváltoztatásai (1895-1945)
adódik. Már anyagunk rendszerezésekor feltűnt, hogy a néwáltoztatók száma 1931-ben ugrásszerűen megnőtt (1930-ban 3, 1931-ben 76). A magyarázatot a város életének egy örömteli eseményére való emlékezés adja. 1921. augusztus 20-án Baját, háromévi megszállás után, elhagyták a szerb csapatok, és a tizedik évforduló méltó megünneplését — a nehéz gazdasági viszonyokra hivatkozva — a névmagyarosításban látták. Érdemes idézni Vojnits Ferenc polgármesternek a törvényhatósági közgyűlésen 1931 elején elhangzott szavait: „. . .bizalommal, örömmel teljes hangulatban készülünk a szerb megszállás alól történt felszabadulásunk 10-ik évfordulójának megünneplésére. Ezt az ünnepséget azért üljük meg, hogy élesztgessük a magyar lelkiség szent tüzét, hogy tápláljuk a nemzeti szellem és testvériség erejét, hogy keressük a nemzeti egységhez vezető utakat. Nemzeti egységünket azonban jobban igazolni, láthatóvá, hallhatóvá tenni csak úgy tudjuk, ha elsősorban magyar nevet viselünk. { Erre azért van szükség, mert a magyar név viselése a melegebb, bensőségesebb nemzeti érzést hirdeti, és mert ellenségeinkkel szemben a nemzeti összetartozandóság szent akarásának hatalmas erejével léphetünk fel. Helyes tehát a nemzeti egységet az újjáépítő munka sikerének biztosítása végett nemcsak lélekben, de külső megnyilvánulásban is kifejezésre juttatni. E helyről is kérem ezért Baja város idegen hangzású nevet viselő polgárait, akiknek lelkében a nemzeti érzés izzó tüze ég, hogy öntudatos és mélységes magyar lelkiségünk igazolásaként vegyenek fel magyar nevet. Ha Baja város hazafias közönsége társadalmi állásra való tekintet nélkül kifejezésre juttatja öntudatos nemzeti érzését, úgy a magyar nemzet a legnagyobb elismerés s a legmélyebb hála őszinte érzésével fogja elismerni, hogy példaadólag mutatta meg Baja város lelkes magyar közönsége az utat, amelyen a nemzeti érzés az egységes és diadalmas magyar élet kialakulásához vezethet. Ennél öntudatosabban, bensőségesebben és eredményesebben a felszabadulás évfordulóját megünnepelni nem tudjuk [. . .] Ha indítványom megértő, lelkes visszhangra talál, úgy én leszek az első, aki öntudatos és mélységes nemzeti érzésem külső megnyilatkozásaként gyermekeimmel együtt magyar nevet kérek." 34 34. BKmL, Baja thj. város közgyűlési jegyzökönyve 21 /1931. — FMS 1931. július 24.
