Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - KŐHEGYI Mihály — Merk Zsuzsa: A bajai születésűek névváltoztatásai (1895-1945)

kellett volna végbemennie, annyiban mutat legfeljebb érdeklődést, hogy védi saját nevét."

30 Mindkét érv, mely a névváltoztatások ellen szól, furcsa módon találja magát szemben a kor nacionalizmusával, mely megkívánná a magyar érzelmű, de idegen nevű polgártól új név felvételét. Az érvek és ellenérvek összecsapásából a névváltoztatást szorgalmazók kerülnek ki győztesen. Megalakul az Országos Névmagyarosító Társaság, melynek felhívásában a mozgalom céljai eképpen fogalmazódnak meg: „. . . a társaság feladata lesz az egész országra szóló és a névügy minden ágazatára kiterjedő mozgalom irányítása és megszervezése, a magyar névanyagnak népszerű alakban való kiadása, nyilvántartása és terjesztése, a névmagyarosítás hibáinak kiküszöbölése. A felhívás szól minden magyar emberhez, de különösen az egyház, a tanügy és a közigazgatás vezetőihez, a hivatalok főnökeihez, a társadalmi egyesületekhez, a magyar gazdaközösség és munkásság szervezeteihez."

3 A húszas évek közepétől a bajai iskolai értesítőkben a hazafias nevelésről szóló jelentésekben meg is jelenik a névmagyarosításra szóló felhívás. „Aki nyílt szemmel figyeli ellenségeinknél a nemzetiségi és iskolai viszonyokat, igazat fog adni törekvéseinknek [. . .] Aki vallja azt, hogy kis áldozat odaadni az idegen nevet, amikor százezrek életüket és vérüket adták a magyar gondolatért: az mellénk áll [. . .] Nagy kár, hogy a belügyminisztérium ezt a nemzeti ügyet nem kezeli eléggé megértő módon, s nem megkönnyíteni, hanem mindenáron megnehezíteni igyekszik."

32 A magyar nevű tanulókat a gimnázium kedvezményben is részesítette (tandíjkedvezmény, jutalmazás), s a maga eszközeivel így késztette a szülőket a névváltoztatásra. Az egyre erősödő propaganda mögött nem nehéz észrevennünk a nagy nemzeti egységet hirdető politikát, mely elsősorban az utódállamok megkülönböztető nemzetiségi politikáját hozza fel indoklásul, és azt sem, hogy ez a szélsőjobboldal támadása a Bethlen-kormány ellen ebben a látszólag nem nagy horderejű kérdésben. Az újságokban a névmagyarosításról szóló, egyre szaporodó híradások többsége is hivatkozik az elszlávosításra, arra, hogy nem magyar nevű, de magyar nemzetiségű embereket éppen nevük alapján kényszerítenek például más nyelvű iskolába a környező országokban.

33 A hannincas évektől egyre több a nevét megváltoztató, s Baja esetében ehhez az országos folyamathoz még sajátos, egyedi jelleg is 30. TRÓCSÁNYI György 1933. 17. 31. FMS 1930. április 17. 32. A ciszterci rend bajai III. Béla reálgimnáziurnának Értesítője 1925-1926; 1928-29; 1929-30; 1931-32; 1933-34. — BÁLINT László 1989. 92-93. 33. FMS 1931. július 24.; augusztus 8.; augusztus 20.