Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - KŐHEGYI Mihály — Merk Zsuzsa: A bajai születésűek névváltoztatásai (1895-1945)

azonban-rohamosan (1920-ban 10,8%; 1930-ban 5,9%; 1941-ben 3,6%). Ez a város trianon utáni helyzetével s az itt élőkre gyakorolt hatásával magyarázható. A szláv lakosság fogyásában nagy szerepet kap a hároméves szerb megszállás, melynek következtében egy részük elhagyta a várost, másrészt az ittmaradottak sem vallották be mind valódi nemzetségüket. A németeknél már nem ilyen egyértelmű a csökkenés, de 1920 és 1930 között náluk is megfigyelhető. Az 1941-ig tartó növekedés elsősorban a német befolyás erősödésének következménye, bár a német anyanyelvűek városbéli aránya növekvő népesség mellett sem éri el az 1910-es 8,2%-ot. A magyarok száma folyamatosan nő, s ezt táplálta a leszakadt országrészekből jövő beáramlás és a másik két etnikum — bevallások alapján kimutatott — csökkenése. Feldolgozásunk szempontjából a népszámlálások eredményei csak korlátozott mértékben használhatók, bár jellemző és fontos adatokat közölnek, mert a névtípusok előfordulása és gyakorisága egészen más arányokat tükröz. Ezért meg kellett néznünk a névtípusok megoszlását. Mivel címtárat nem találtunk, telefonkönyv pedig — igen kis névanyaggal — csak a két világháború közti időszakból állt rendelkezésünkre, újra a születési anyakönyveket kellett kézbe vennünk, s ezekből vizsgáltuk meg a város névanyagát. Tízévenként, 1900-tól 1940-ig az ezekben szereplő összes nevet típusba soroltuk.

21 A 3133 nevet tartalmazó minta alapján (ami az 1900-ban, 1910ben, 1920-ban, 1930-ban, 1940-ben születettek száma) a névtípusok megoszlása a következő: (L. II. táblázat) II. táblázat A névtípusok gyakorisága a születési anyakönyvek alapján (1900-1940) —=— Magyar 1210 39% Német 781 25% Szláv 1005 32% Zsidó 102 3% 1 Egyéb 35 1% 21. A zsidókat vallásuk alapján soroltuk külön névtípusba. Igaz, hogy zsidó névtípus nincsen, s öt kivétellel német nevet viseltek, de a táblázatokban az egyszerűsítés kedvéért így szerepeltetjük. Csak azokat soroltuk ide, akiknél az anyakönyvekben az izraelita bejegyzés áll. Egy érdekes és ritka anyakönyvi bejegyzést kiemelünk: református szülők és gyermekük 1925-ben az izraelita vallásra tértek át, majd 1934-ben „visszakeresztelkedtek". Óket azonban a zsidó vallásúak közé soroltuk.