Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - KŐHEGYI Mihály — Merk Zsuzsa: A bajai születésűek névváltoztatásai (1895-1945)

A névtípusvizsgálat meglepő nagyságrendi különbségeket mutat a népszámlálási eredményekhez képest. Lényegében azonban ugyanazok a folyamatok mutathatók ki, ha a tízévenkénti százalékos megoszlást vizsgáljuk. (L. III. táblázat) III. táblázat A névtípusok gyakorisága a születési anyakönyvek alapján (1900-1940) I Születési év Névtípus Magyar Szláv Német Zsidó Egyéb 1900 31% 34% 28% 6% 1% 1910 36% 34% 25% 4% 1% 1920 37% 34% 24% 5% 1% 1930 40% 30% 28% 1% 1% 1940 53% 26% 19% 0,5% 1% Az eltérés magyarázata a történelmi események mellett maga a város, ahol a természetes asszimiláció jóval nagyobb, mint a falvakban.

22 Sokan vannak olyanok, akiknél már csak nevük utal valamikori származásukra. Az összes névmagyarosítási eset felénél az anya más névtípusba tartozik, mint az apa, ami jelzi, hogy az etnikai elkülönülés, mely a házasságoknál különösen falun erősen maghatározó, a városban kevésbé van jelen, ami elősegíti az asszimilációt, s kedves a névváltoztatásoknak. A névtípusok megoszlása a századfodulón közel azonos a magyart, a szlávot és a németet tekintve, lényeges változás 1930 és 1940 között ment végbe. Ez az az idő, amikor a névmagyarosítást egyre erőteljesebben szorgalmazzák, és rendelettel is szabályozzák. Ennek hatására a névtípusokon belül a magyar már több mint 50%-ot képvisel a bajai névanyagban. Mind a szláv, mind a német névtípus ugyanezen időhatárok között fogy a legerőteljesebben. Feltűnő a német nevek rohamos csökkenése akkor, amikor a népszámlálások növekvő német anyanyel22. KŐHEGYI Mihály 1986. 160-163. —Csávoly község levéltári anyagában megmaradtak az 1939-es népösszeírás adatlapjai, és az ebben található névanyag és az anyanyelvi bevallás összehasonlításakor a névtípus és a nemzetiség jóval nagyobb mértékű megfelelését tapasztaltuk, mint Bajánál az anyakönyvek és a népszámlálások adatainak összehasonlításakor. — KŐHEGYI Mihály-MERK Zsuzsa 1990. — A falvakban nehezebben haladt a névmagyarosítás, és erről a sajtóban is jelentek meg tudósítások. FMS 1931. augusztus 2.; FMS 1934. május 12.