Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - SZABÓ Attila: Kecskemét közmunkaterhei 1686-1848

szállítottak a kecskemétlek a szolgabírák, tábornokok, a szabadkai kapitány stb. megbízásából.) A háborús körülmények között ez korántsem volt veszélytelen feladat. 1709-ben Kerke István a fontos leveleket Szegedre életveszély közt vitte éjszaka, mocsaras, nádas vidékeken, részben gyalog, részben csónakon.

74 Az adatok zöménél nem jelölik a források azt, hogy gyalogmurikában, vagy fuvarban végezték a postaszolgálatot. A robotos neve mellett általában a település és a munkafajta szerepel:

75 pl. 1683-ban Nagy Ferenc „volt Budára hir mondani." 1686-ban Nagy Sebők „volt postasagra Bajára, Szolnokba." 1697-ben több lakos volt „kalauz". 1703ban több adózót küldött a város „hírt tudakozni maga lován." A kuruc háborúk befejezése után is még egy darabig robotban végezték a küldönc munkát. Pl. 1724-ben „Antal nevü Rideg legényt" küldte a város egy kurrens levéllel Irsáig. Több esetben kitűnik az adatokból, hogy oda és vissza szállította a levelet. Volt úgy, hogy kecskemétiek a legközelebbi településig (állomásig) vitték a levelet, ott pedig átvették tőlük továbbszállításra. (1688-ban a levelet „Cigányok viszik... Kőrösre, mely Szolnokba szóllott.") 1711 előtt a fuvarban végzett közmunka (ide számítva a lóval, kocsival, vagy gyalog teljesített postaszolgálatot) 10%-át tette ki a levélhordás. 1685-ben 1025 fuvar-alkalom (illetve szekér) közül 72 (7%) volt a „postásság". Uticélként természetesen legtöbb esetben a felsőbb hatósági központok szerepeltek. 1685-ben a 72 levélhordási eset közül 44 alkalommal Budára, 14 alkalommal Szolnokra mentek a kecskemétiek. A maradék 14 esetben Pestre, Szegedre, Gácsra, Szentesre és Szentmiklósra a levelet (hírt). 1710-ben lényegesen többet; 18,2%-ot tett ki a közmunkában a levélhordás. A 105 alkalom közül 38 esetben Szegedre, 16 esetben Pestre, 12 esetben Szolnokra ment a levélhordó. Három-nyolc alkalommal Berénybe, Csongrádra, Dömsödre, Földvárra, Kevire, Kőrösre és Ócsára küldték a levelekkel az adózókat. A lóval, ökörrel, kocsival, szekérrel végzett robotmunka összesítése, összehasonlítása több esetben nehézségekbe ütközik a hiányos adatok miatt. A fuvarmunkák egy részénél jelzik a rakományt (széna, szalma, árpa, bor, fa, nád, stb.) vagy a szállított személy hovatartozását (török, kuruc, bíró stb.) A másik részénél a fuvarmunkáknál csupán az szerepel, hogy kocsival, szekérrel, ökörrel, lóval végezte a robotos a szolgálatot. Az úticélt szinte minden esetben pontosan megjelölték, azonban esetenként az is hiányos (pl. „Tiszán által" tett fu74. História Domus, 1709. július 25. 75. IV. 1504. n. 1683-1724.