Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - SZABÓ Attila: Kecskemét közmunkaterhei 1686-1848

var.). Az 1685. évi közmunka összeírásban zömében jelölték a szállított anyagot, vagy személy. Csupán az esetek 21,5%-ában szerepel „szekerével", „kocsival", „ökörrel", „lóval" jelzett munka. A részletesebben elemezhető részt (47,5%) a zömmel Budára irányuló szénaszállítás tette ki. 13%-ban „törököt", 7%-ban levelet vittek, szállítottak a kecskeméti lakosok. A maradék 5,3% szalma-, árpa-, bor-, nád-, vasszögés bírószállítás közt oszlott meg. Az 1710. évből végzett összeírás jóval nehezebb, ugyanis ekkor csak a fuvar eszközét és célját jelölték a források, kivéve a levélhordást. A mennyiség több mint kétharmadát kitevő „kocsival" és „lóval" végzett munkát többnyire a katonaság részére történt szolgálat képezte. A török ellem felszabadító és a kuruc háborúk korában különösen fontos szerepet játszott a törökök, kurucok és más személyek fuvarozása. A budai basákhoz, majd később a vármegyei gyűlésekre és egyéb alkalmakra utazó „bíró Uram Eö Kegyelme" részére is a robotosok biztosították a fuvart, de a madarászó hercegi provizor, vagy a vezérek hintájához is számos esetben a város küldött kocsit, vagy lovakat. A felszabadító háborúk idején jelentősen megterhelte Kecskemétet a katonaszállítás. 1686 elején, Eger visszafoglalása után Pest vármegye (közte a legnagyobb résszel Kecskemét) 60 szekérrel szállított fogoly törököket Debrecenbe.

77 1694-ben Gyula várából szállították a török foglyokat, amelyben Kecskemétnek 112 szekere vett részt.

78 A török hódoltság korában a kecskeméti fuvar jelentős része (1685-ben 66,2%) a budai basa ellátását szolgálta. Ebben az évben pl. Budára került a szállítót széna 95,3%-a, az árpa 96,2%-a, a szalma, a nád a vasszög teljes egésze. Budán kívül Szolnok (11,6-os részesedéssel) számított még jelentős úticélnak. Szolnokra (ahol szintén basa székhelye volt) szénát, árpát, fát, szállítottak és ott — pontosabban meg nem nevezett — szekérrel, kocsival, ökörrel, lóval való szolgálatot végeztek a kecskemétiek. A harmadik helyen a környékbeli kaszálókról 9 és erdőkből (legtöbbször Vacsról) Kecskemétre szállított széna- és fafuvar mennyisége áll. A Kecskemétről induló távolsági fuvarozások zöme tehát a Duna, a Tisza, Buda és Szeged közötti részen történt. Messzebre („Tiszán által", Eszékre, Gácsra, Pozsonyba, Szabadkára) csak töredéke (1685-ben 1%) ment fuvarnak. 76. Uo. 1685. 77. BOROSY András: 1985. 61 78. Uő. 151 79. Előfordult, hogy Sáriról is hoztak szénát Kecskemétre. Uo. 1688.