Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - KŐHEGYI Mihály — Merk Zsuzsa: A bajai születésűek névváltoztatásai (1895-1945)

Közalkalmazottak Városi, megyei tisztviselő, alkalmazott MÁV, Posta, stb. alkalmazott Fegyveres testületek (csendőr, rendőr, katona) Iparosok Értelmiség (orvos, ügyvéd, tanár stb.) Kereskedők, vállalkozók Földművesek, munkások Egyéb

20 A népszámlálási eredményekkel tehát csak hozzávetőlegesen lehet adatainkat összevetni, ám arra jók, hogy az arányokat érzékeltessük. A névváltoztatások meglepően gyorsan követik a történelmi változásokat, ezért három nagyobb korszakot különítettünk el, melyek azonban nem önkényesek, Magyarország XX. századi történelmének sorsfordulói és maga az anyag egyszerre és természetesen kínálták. A névváltoztatások lényegében ezeket a sorsfordulókat követik. A feldolgozást korszakonként külön-külön végeztük el, bár sohasem egymástól függetlenül. A VÁROS NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTELE ÉS A NÉVTÍPUSOK A város nemzetiségi összetételét őt népszámlálás (1900, 1910, 1920, 1930, 1941) eredményei alapján vizsgáltuk meg az átnézett anyakönyvek időhatárait (1895-1945) figyelembe véve, melyekbe — a lakosság bevallása alapján — az anyanyelvet jegyezték be, ami a nemzetiségi hovatartozás legjellemzőbb jegye. (Az 1941-es népszámlálásnál is ezt a szempontot, nem a külön kérdésként szereplő nemzetiségi bevallást vettük figyelembe.) Ezeknél az adatoknál a különböző szláv nyelveket — az eddigiekhez hasonlóan — egységesen vettük számításba. A népszámlálási eredményekből kitűnik, hogy a szláv népesség Baján 1920-ig mindössze egy-egy százalékkal csökkent, ettől kezdve 20. Az egyéb csoportba soroltuk a ritkán előforduló foglalkozásokat (pl. zenész, pincér stb.), valamint azokat az eseteket is, amikor az anyakönyvek ezt nem jelölték. így a „törvénytelen" gyerekeknél csak az anya neve szerepel, foglalkozását — mivel többségük háztartásbeli — csak ritkán tüntetik fel.