Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - KŐHEGYI Mihály — Merk Zsuzsa: A bajai születésűek névváltoztatásai (1895-1945)

meglazult. . . Magyarrá kell lennünk mindnyájunknak és mindenben! A név nagy tényező! Egy névben fis egészen magyar Magyarország megszünteti az ellenségek rabló étvágyát. A magyar név magyarságukban összekapcsolja a nemzet összes fiait. Ragyogó bizonyságot tesz a külföld előtt, hogy ez az ország nem osztozkodási alap."

10 Szavai a védekezés hangján szólnak, s a névmagyarosítás egy akkor sejtett és hajdan be is következő tragédia megelőzése lehetett volna a szerző szerint. Ebben az esetben is a névmagyarosítás az adott történelmi helyzetre történő lehetséges, bár jelentőségében naivan eltúlzott válasz. Az első világháborút követően új határokkal szabdalt közép-európai birodalom helyén kialakult utódállamok mindegyikében magasra csapott a nacionalizmus, mely különlegesen jó talaja a névváltoztatásoknak, az önkénteseknek vagy a kényszer, nyomás alatt születetteknek egyaránt. Magyarországon az első névváltoztatásról szóló rendeletet 1933-ban alkották meg, melynek célja a mozgalommá terebélyesedő jelenség mederbe terelése, a változtatás hivatali útjának megkönnyítése, de különös figyelmet fordítanak arra is, hogy a választott új név megfeleljen a magyar névadás szabályainak.

11 Rendkívüli történelmi körülmények szülték az 1945. február 23án kiadott rendeletet is, mely az 1933-as módosítása.

12 Magyarország területén még be sem fejeződött a háború, a megalakult Ideiglenes Kormány Debrecenben már kénytelen foglalkozni a tömegesen beérkezett kérvények miatt a névváltoztatás újbóli szabályozásával, s ez is példázza, hogy milyen gyorsan követi az egyes ember nevének megváltoztatásával a történelmi eseményeket, s politikai állásfoglalását is tükrözheti személyes érzelmei vagy érdekei mellett. így vélekedtek a magyarországi német kisebbség kitelepítésének módozatait, az érintettek körét meghatározó rendelet kidolgozói is, amikor a magyarosított nevüket visszaváltoztat ókat súlyosan, a kitelepítéssel büntették.

13 A névváltoztatásokat terhelő bizonyítékként használták fel a Rákosi-rendszer koncepciós pereiben. A Rajk-per fő vádlottjaitól a népügyész — a forgatókönyvnek megfelelően — újból és újból megkérdezte: „Önt mindig így hívták?" A személyi kultusz furcsa-felemás antiszemitizmusa mondatta az ügyésszel — a sztálini mintát követve — ezt a kérdést, Rajk (Reich) 10. LENGYEL Zoltán 1917. 212-213. 11. A m. kir. belügyminiszter 1933. évi 40.200. számú rendelete. MRT 1933. 12. A belügyminiszter 1945. évi 5151. BM. sz. rendelete. MRT 1946. 13. A 12.330/1945. ME. számú rendelet a magyarországi német lakosság Németországba való áttelepítéséről. Magyar Közlöny 1945. december 29.