Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - KŐHEGYI Mihály — Merk Zsuzsa: A bajai születésűek névváltoztatásai (1895-1945)

KŐHEGYI MIHÁLY — MERK ZSUZSA BAJAI SZÜLETÉSŰEK NÉVVÁLTOZÁSAI (1895-1945) BEVEZETÉS A név, s itt elsősorban a családnévre gondolunk, mivel a személyiség igen fontos jegye, nemcsak a nyelvtörténeti, illetve a nyelvészeti szempontú elemzésre ad lehetőséget, hanem fontos történelmi folyamatoknak az egyes emberre, emberi közösségekre gyakorolt közvetlen hatásának értelmezését is lehetővé teszi. A név jellemző jegyeket árul el viselőjéről, jelentésgazdagságának következményeként egyszerre lát el megkülönböztető és azonosító feladatot. A név alakjával (hangzásával, írásmódjával) Jelzi egy szűkebb vagy tágasabb közösséghez tartozást, legyen az társadalmi vagy vérségi alapú. Szűkebb értelemben az egyes ember történelmének, családtörténetének, származástudatának kifejezője, ugyanakkor a társadalomban elfoglalt helyének is — gondoljunk a nemesség előneveire — fontos külső jele.

1 Mindebből következik, hogy a név megváltoztatása nagy figyelmet érdemel, hiszen ez a név és viselőjének kapcsolatában bekövetkezett változásra utal, amennyiben az új név felvétele személyes döntés eredménye, de akkor is, ha kényszerből történt. A nyelv eszközkészletére jellemző nagyfokú állandóság szempontjából nézve a kérdést, azt tapasztaljuk, hogy bizonyos időszakokban nyelvünk leggyorsabban változó része éppen a tulajdonnevek csoportja, ezen belül a családneveké. A névváltoztatásnak számtalan egyedi oka lehet, ha azonban tömegessé válik, mögötte — a személyes indítékon túl — másféle 1. J. SOLTÉSZ Katalin 1979. 53-54.