Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Az első követválasztás Kecskeméten

A nemesek szántóterületének megoszlása (hold) Tiz. 0 110 1120 2130 3140 4150 5160 6170 7180 8190 91100 101200 200 felett liá/i sz. 1. 5 3 1 3 1 1 1 15 2. 10 6 5 4 1 1 3 1 1 1 33 3. 9 3 5 5 2 1 1 26 4. 9 3 2 3 3 1 1 1 1 24 5. 5 5 2 3 1 1 1 1 19 6. 3 5 1 1 10 7. 8 1 3 2 1 3 18 8. 3 1 1 2 7 9. 6 1 7 10. 5 5 11. 1 5 6 64 32 19 21 7 5 7 1 2 2 1 8 1 170 A nemes családok 38%-a nem rendelkezett szántófölddel. Ha hozzávesszük az 1-10 holdig terjedő szántón gazdálkodók számát — a 32 háztartást —, látjuk, hogy a nemesek több mint a fele a nemesi lét alacsony szintjén élő armalista nemes volt. 50 holdnál nagyobb saját szántóterülettel a nemeseknek csak 12%-a bírt, s ebből összesen 9 nemes család mondhatott magáénak 100 holdnál nagyobb szántóterületet. (Antal István 250 hold, Banó Jánosné 120 hold, Nagy Sándor 125 hold, Kiss Pálné 200 hold, Kováts István 164 hold, Ferenczy Gergely 117 hold, Ladányi Gergely 160 hold, Sárközy Teréz 170 hold.) A nemesek vagyoni viszonyainak elemzésénél azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy jelentős haszonbéres földdel is bírtak, még olyan nemes családok is, akik szántóval nem rendelkeztek. (Az árendás földek a választójogosultság szempontjából a jövedelem alapján szerezhető jogi alapnál kerültek számítás alá, csakúgy, mint az állatvagyon.) A birtokjogi alapon nyerhető választójog elbírálásánál vették figyelembe a szántón kívül a szőlőbirtokot és a háztulajdont. A vagyon alapján — a választójogi törvény szerint — akkor kaphatott valaki képviselőválasztói jogot, ha vagyona (szántója, szőlleje, háza) értéke meghaladta a 300 ezüst, vagy 750 váltóforintot. (200 vfrt átlagértékkel