Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Az első követválasztás Kecskeméten

számolva a szántók holdját, már egy ház és alig 2-3 hold szántó mellett is fennállt a választójogosultság, eltekintve most a nemesi cím meglététől. A 170 kecskeméti nemes család a 19. század közepén 484 kapa kiterjedésű szőlőterülettel bírt, ez mintegy tized része a parasztgazdák kezén volt szőlőbirtoknak, amely 4.999 kapányi terület volt. (L. III. táblázat) III. táblázat A nemesek szőlóbirtokának megoszlása (kapa=kb. 20ÖQ-ŐÜ Tized 0 1 2 3-5 6-10 10 felett Háztartások száma 1. 9 1 1 3 1 15 2. 11 4 2 7 7 2 33 3. 10 2 5 6 2 1 26 4. 5 5 3 6 4 1 24 5. 3 1 2 8 5 19 6. 5 1 2 1 1 10 7. 8 1 2 1 6 18 8. 4 2 1 7 9. 5 2 7 10. 1 2 2 5 11. 5 1 6 össz.: 66 16 19 33 28 8 170 A nemeseknek több mint 1/3-a nem rendelkezett tehát szőlőbirtokkal, igen sokan csak egy-két kapányi területtel bírtak. 101 nemesi família csak a szőlőből nem tudott volna megélni. 3 kapánál nagyobb szőlőbirtoka a nemes családok alig 38%-ának volt. A nemesek felvázolt birtokösszetétele így elég sematikusnak tűnik. A valóságban a vagyon sokkal több elemből épült fel, összetettebb volt. Volt akinek a ház mellett szántója és szőlleje is volt, de volt olyan nemes akinek a házán kívül csak szántója, vagy csak szőlleje, vagy egyik sem volt.