Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Az első követválasztás Kecskeméten

KÉPVISELŐVÁLASZTÁSRA JOGOSULTAK KECSKEMÉTEN 1848-BAN A választójogosultság megállapításához forrásként használtam az 1847/48. évi városi vagyonösszírást. Ez szolgált az adózás alapjául is. Az összeírás tizedenként részletezi a Kecskeméten 1848-ban házzal bírtak gazdasági erejét, részben társadalmi hovatartozását. Meg kell jegyezni, hogy az összeírás, mivel nem terjedt ki a város összes lakosára, hanem csak a háztuladonosokra, nem lehet az alapja egy Kecskemét egész gazdasági és társadalmi szerkezetét bemutató elemzésnek. A forrás azonban ahhoz elegendőnek bizonyult, kisebb hiányosságok mellett is, hogy az 1848-ban képviselőválasztásra jogosultaknak a lakossághoz viszonyított arányára rámutassak. Az 1848: V. tc. ugyanis kizárta a politikai jog gyakorlásából a gazdái hatalom alatt állókat, így Kecskeméten a zselléreket, akiknek — városban — nem volt házuk. A 19. század közepén még alapvetően agrárjellegű kecskeméti társadalom két nagy rétegre tagolódott: gazdákra és zsellérekre. A meghatározó különbség a saját ház birtoklásának megléte, vagy hiánya volt. Az 1848-as népösszeírás szerint ekkor 40.250 fő lakosa volt Kecskemétnek.

23 Ebből mindössze 4.685 volt a „háznép". A vagyonösszeírás azonban mindössze 3.742 háztulajdonos (3.590 nem nemes és 152 nemes) gazdát tüntet fel név szerint. A népösszeírás „háznép"-eket említ, ami nem egészen egyértelmű, nem biztos, hogy kizárólag a háztulajdonos értendő alatta. A vagyonösszírás ilyen tekintetben precízebb volt, mert házanként és személyenként névszerint vette fel az adóköteleseket. így tehát az egyértelműbb, sokkal konkrétabb adatokkal szolgáló vagyonösszeírás képezte a választójogosultság megállapításának alapját.

24 23. BKML IV. 1504/m Kecskemét város Tanácsának iratai. Összeírások. 109. téka Ö. 88/21-22. 24. Mivel ezen forrás alapján kerestem választ a választásra jogosultak számára, célszerű volt elvégezni a forráskritikát. Az összeírást tizedenként — ezen belül házanként — vezették, külön-külön füzetben. A füzetek állagai igen jók. Hogy nem egy ember munkája, azt az eltérő kézírások bizonyítják. Nem tisztázatok, mert sok bennük az áthúzás, javítás, ez azonban az olvashatóságot nem zavarja. Az összeírás időpontját egyetlen füzeten tüntették fel, a 10. tizedén. A gazdák vagyonát eszerint 1848. febr. 24-én írták össze, és a tanácsülési jegyzőkönyv tanúsága szerint 11 napot töltöttek el az összeírással. Eszmei időpont a választásra