Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)
Tanulmányok, feldolgozások - PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Az első követválasztás Kecskeméten
Az 1848. évi népképviseleti választási rendszerrel foglalkozó szakirodalom 1 megegyezik abban, hogy az 1848: V. tc. a korábbi Európában az egyik legliberálisabb választási törvény volt, azok közé tartozott, melyek az összlakosság legnagyobb rétegei számára biztosítottak aktív választójogot. Az 1791. évi francia alkotmány szerint csak a 25. évet betöltött férfiak választhattak, ha adót fizettek, legalább 1 év óta egyhelyben laktak és nem álltak atyai vagy gazdái hatalom alatt. Az 1793-as jakobinus alkotmány a választójogot már 21. életévet betöltött férfiaknak megadta, félévi helybenlakás mellett. Angliában az 1832. évi első választójogi reformtörvény a választójogot 21. életévhez és 10 font vagyoni cenzushoz kötötte. (A királyság 14 millió lakosából mintegy 670 ezer — 4,7% — kapott választójogot.) Az ebben az időben leghaladóbbnak mondott 183l-es belga alkotmány is csak minden 21. évet betöltött, 20 forint adót fizető férfi részére adta meg a választójogot. Ehhez képest 1848-ban Magyarországon választójoga volt a 20. évét betöltött, magyar honos, valamelyik bevett valláshoz tartozó férfinak, aki a vagyoni, jövedelmi cenzusnak megfelelt, vagy értelmiségi foglalkozású volt. A magyar választójogi törvény — minden cenzussal együtt 1. Több kitűnő tanulmány, monográfia dolgozta már fel egy-egy megye, város 1848-as országgyűlési követválasztásának történetét. Pl. BALOGH Elemér: Az első népképviseleti választások Zala megyében, BALÁZS Péter: Az 1848-as választások Győrött és Győr megyében, VÖRÖS Károly: A választójog kérdése a bányavidékeken 1848ban, MEZŐSI Károly: A követjelölt Petőfi megbuktatása, CSERKUTI: Pécs az országgyűlésen 1848 óta, SZABÓ István: Debrecen 1848-49-ben stb. Az első népképviseleti választásokra vonatkozóan országos összegzés is született: CSIZMADIA Andor. A magyar választási rendszer 1848-49-ben. Kecskemét történetében — több más fontos kérdés és terület mellett — mindmáig feltáratlan a politika-történet, ezen belül az országgyűlési kővetválasztások története. Az 1848-as népképviseleti választási törvény adott először lehetőséget Kecskemét lakóinak, hogy közvetlenül választhatták megjelöltjüket, egyáltalán, hogy követet küldhettek az országgyűlésbe. Ezért, mintegy kiindulópontjaként a polgári politikai küzdelmeknek, választottam dolgozatom témájául az 1848-as választás kecskeméti eseményeinek bemutatását. A dolgozat, a tanulmány célja tehát az, hogy a város gazdasági, társadalmi helyzetére, szerkezetére utalva mutassa be a lakosság politikai magatartását, a választás kapcsán jelentkező, felismerhető társadalmi érdekellentéteket, politikai irányzatokat, erőviszonyokat. Komoly nehézséget jelentett a téma feldolgozásakor az, hogy hiányzik a város egész 19. századi gazdasági, társadalmi, demográfiai, kulturális stb. történetét feldolgozó alapmű, így kénytelen voltam több esetben ilyen irányú alapkutatásokat is végezni. Ez magyarázza a dolgozat bizonyos értelemben vett belső aránytalanságát, a belső fejezetek terjedelmi disszonanciáját. A másik indoka az aránytalanságnak az új módszer alkalmazása. Számítógép segítségével próbáltam ugyanis meghatározni — az 1848-as vagyonösszeírások alapján - a választásra jogosultak számát. Ennek kifejtése talán a szokásos elemzésnél nagyobb terjedelmet igényelt.
