Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Az első követválasztás Kecskeméten

— a lakosság eddigi 1,6-1,7%-a helyett mintegy 7-9%-ának adott választójogot. A népképviseleti választási rendszer jelentős változást hozott Magyarországon a városok — főleg a nagyobb mezővárosok—jogi helyzetében is. A sz. kir. városok a rendi országgyűléseken követeik útján képviseltethették magukat — igaz korlátozott mértékben, mivel az összes sz. kir. város szavazata egynek számított —, a mezővárosoknak azonban ilyen joguk sem volt. Mezőváros volt Kecskemét is — bár bírt némi szabadalommal —, így 1848 előtt nem vett részt közvetlenül az országgyűléseken. A népképviselet eszméje a reformkorban a városok szavazati jogának elismertetése útján is utat tört magának a politikai életben. Deák 1836-ban még csak a sz. kir. városok vonatkozásában gondolt népkéviseletre, mikor követi jelentésében így írt: Századunkban nem szűkebbre szorítani, hanem inkább szélesíteni kell képviselői rendszernek alapját, mert csak ott erős a polgári szabadság, hol minden polgár védi azt, mint önnön tulajdonát". Deák a sz. kir. városi lakosság összeségében kívánta megadatni a követválasztás jogát, amit eddig a tanács tagjai és a gazdag polgárok élveztek. A reformellenzék a városi követek országgyűlési szavazatszámának emelését azonban belső reformok megvalósításától tette függővé. Kossuth is a városi önkormányzat átalakításának híve volt, s a népképviselet fokozatos bevezetését sürgette. A mezővárosok esetében 1841-ben még csak a megyeföniléseken való képviseletüket tartotta elérendőnek a haladás terén. 1844. augusztusában, Pest megye közgyűlésén viszont már sürgette a berekesztés előtt álló országgyűlést, tegye meg a kezdőlépést a városi reform keretében a politikai jogok kiterjesztésére, hogy e kezdeményezés nyomán kibontakozhassék az államberendezkedés átalakulásának egész folyamata.

4 Eötvös József 1847-ben Széchenyihez írt egyik levelében a városok politikai jogainak rendezésében két fontos mozzanatot látott: a cenzus eszméjének életbeléptetését és az országgyűlési követek közvetlen választását. A városok esetében a népképviselet felé való törekvés 1847-ben a követutasításokban addig jutott el. hogy a sz. kir. városok országgyűlési képviselete mellett „minden más mezővárosi és 2. Deák Ferenc és Hertelendy Károly követjelentése 1836. június 20. (KÓNYI Manó: 1903. I. k. 311.) 3. Kossuth követendő példa gyanánt említette Pest megye gyakorlatát, mely közgyűlésén helyet biztosított Nagykőrös és Kecskemét „szabados" mezővárosok 2-2 követének, akik közül legalább az egyik nem nemes. SZABAD György: (Kossuth politikai pályája (ismert és ismeretlen megnyilatkozásai tükrében) Kossuth) 1977. 75. o. 4. SZABAD 1977. 77. o.