Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - PÉTERNÉ FEHÉR Mária: Az első követválasztás Kecskeméten

PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA AZ ELSŐ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS KECSKEMÉTEN* BEVEZETÉS Az 1848-as törvények a polgári társadalom kifejlődésének lehetőségét teremtették meg Magyarországon. Az első népképviseleti törvény pedig az egyik döntő lépés volt a polgári államrend megvalósítása felé. Az 1848. V. törvénycikkel a korábbi, főleg rendi ktváltágokon alapuló választójog helyébe egy vagyoni, jövedelmi, illetve értelmiségi cenzus által meghatározott választójog lépett. Forradalmi változást jelentett ez a népképviseleti törvény azzal a feudális rendi képviselettel szemben, amelyben a főpapok, főnemesek személy szerint, a köznemesség követek útján vehetett részt az országgyűlésben, s amelyben a városok közül csak a sz. kir. városok szavazata számított, míg a nemzet túlnyomó többségét képező jobbágyságnak nem volt egyetlen voksa sem. Ezzel a törvénnyel a reformnemzedék képviselte „jogkiterjesztés

w elve jutott érvényre, s általa az alkotmány sáncaiból eddig kívül rekedt néprétegek jelentős mértékben kaptak lehetőséget arra, hogy az ország ügyeinek intézésébe beleszólhassanak. A feldolgozás a MTA RKK Településkutató Csoport szervezésében kiadásra kerüló Kecskemét-monográfia számára készült.