Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Tanulmányok, feldolgozások - SZABÓ Attila: Kecskemét közmunkaterhei 1686-1848

II. táblázat Az állatáUomány megoszlása az egyes társadalmi csoportok között Állat Jobbágyok Zsellérek Hazátlan zsellérek össz. Állat birtokában össz. Ökör 205 216 12 433 Tehén 117 52 169 Borjú 36 11 47 Ló 470 416 919 Juh (tenyész) 188 104 12 304 Sertés (tenyész) 70 49 119 AXVIL századi, az állatálomány nagyságán nyugvó adóalap bázisa a XVIII. századra már egyértelműen a földbirtokra került át. Világosan mutatja a váltást, hogy a város tanácsa 1755. augusztus 19-én elrendelte — a porció és a földesúri cenzus eddigi „egyenetlen volta" miatt — a lakosság vagyonának összeírását, amelyben szerepelnie kell a szarvasmarhák, lovak, juhok, szőlők, kertek stb. számának és nagyságának.

11 A tanács 1783. évi rendelete „mind azok, a kik akárhol bírnak földet, igásmarhát szerezzenek" a várható távolsági fuvar teljesítésére.

12 A XIX. század első felében vagyonuk alapján a lakosokat három „classis"-ba sorolták. A harmadik osztályba voltak a „manualisták" is, tehát akik csak kézi napszámmal tartoztak.

13 A tanács és a választott község 1830 októberében négy szenátort bízott meg a „hetellőknek a birtokukhoz képest helysebb kivetéséről."

14 Irányelvként megszabták, hogy öröktulajdonú, beneficiális és az árendás földek egyaránt számítanak és azt, hogy „ezen szolgálat pedig minden akinek fölgye vagyon akár tart járó jószágot, akár nem, vagy árendássá vagy fogadottja le szolgálni köteles."

15 Ezek alapján a földdel rendelkezők közt hét „classis"-t határoztak meg, amelyekhez tartozók egy hetet kötelesek szolgálni a következőképpen: L. III. táblázat. 11. ÍV. 1504. a. 1755. augusztus 19. 12. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1989. 275 13. ÍV. 1504. 4. Szabályrendeletek. 1803. 14. IV. 1504. 1. 1830. október 24. 15. Magyar, minden bizonnyal (1100 n. öles) holddal számoltak.