Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790

gazdasági ágak kerültek előtérbe, és ezek hatására e vidék gazdasági, demográfiai, majd politikai súlya is egyre jelentősebb lett. Ennek ellenére e táj történetével foglalkozók figyelmét mindenekelőtt a hódoltság kora kötötte le, és viszonylag csekély a XVIII. század gazdasági-társadalmi állapotaival foglalkozó feldolgozások száma, rendkívül töredékes a róla alkotható kép.

12 A szórványos közlések ez esetben a torzítás veszélyét még jobban magukban hordják, mint az előző évszázadoknál. Az esetleges forrásközléssel szemben joggal hangsúlyozza Wellmann Imre, hogy „ . . . szórványos, kiragadott adatok helyett (ez kísértett a XIX. század végén dolgozó agrártörténészek jelentős hányadánál) rendszeresen gyűjtött, a természetes összetartozás fonalán összekapcsolódó forrásanyagra épülően, ennek megfelelően valódi összefüggésében ..." kell megjelenítenünk agrármúltunk egy-egy darabját.

13 Megállapítását még tovább pontosítja: „Minél több konkrét, a maga helyére illesztett tényanyagra van szükség, minél több alapos és körültekintő részlettanulmányra; nemcsak a kép teljessége: a rekonstrukció biztonsága is megkívánja ezt."

14 Kecskemét XVII—XVIII. századi irategyüttesei is igen súlyos károkat szenvedtek. Szerencsére jelentős hányaduk túlélte a háborús pusztításokat. Különösen a XVIII. század húszas éveitől kezdve rendelkezik egyre szervesebben felépülő iratféleségekkel. A város nyilvántartásain kívül a református és a katolikus egyház számadásai is jelentős forrást képeznek témánkhoz.

15 12 HORNYIK János négy kötetből álló sorozata 171 l-ig mutatja be Kecskemét történetét. Az 1927-ben kiadott: Kecskemét város gazdasági fejlődésének története c. kötet anyagát hátrahagyott feljegyzéseiből állították össze. A jelentős forrásanyag tényleges feldolgozására, az elemzések elvégzésére Hornyik már nem tudott vállalkozni, több tekintetben is töredékes maradt az anyag. 13 WELLMANN Imre: Agrártörténetünk módszereinek kérdéseiről. Agrártörténeti Szemle, 1962, 321. old. 14 Uo. 327. 15 A feldolgozás az alábbi levéltári forrásokra épül: Bács-Kiskun megyei Levéltár, Kecskemét város Levéltára IV. 1504. Kecskemét város tanácsának iratai a) tanácsülési jegyzőkönyvek h) szabályrendeletek m) Összeírások n) Közmunkaösszeírások v) Végrendeletek 1508. Kecskemét Város Adópénztárának iratai c) Adólajstromok 1509. Kecskemét Város Pénztárának iratai c) Számadási lajstromok 1510. Kecskemét város számvevőjének (másodbírájának) iratai a) számadáskönyvek 1528. Kecskemét város és a különböző felekezetek közötti viszonyra vonatkozó iratok gyűjteménye e) A római katolikusokkal kapcsolatos iratok [A későbbiekben csak az egyes fondok és állagok jelét, illetve az ezeken belüli jelzeteket rögzítjük.] A kecskeméti Református Egyház Levéltára, gondnoki naplók. (Később: R. E. gn)