Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])
IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790
A feldolgozás időbeli kereteit egyrészt egy hasonló munka záróéve: 1686, 16 illetve II. József halálának éve, 1790 alkotják, amikor a török háborúk, a nagy francia forradalom és az azt követő háborús évtizedek hatására mélyreható gazdasági változások mentek végbe az egész országban. Gyakorlatilag száz esztendő bérfejlődését lehet itt nyomon követni. így eleget lehet tenni a szakirodalom ajánlásainak, amelyek a nagyobb időközök vizsgálatát tartják méltán indokoltnak, másrészt lehetőség nyílik arra, hogy a korábbi feldolgozás tapasztalatait közvetlenül is hasznosítsuk. Tekintettel arra, hogy a napóleoni háborúk, majd a tőkés gazdálkodás egyre több helyen történő jelentkezése egy merőben új szakaszt eredményezett a magyar gazdálkodáson belül is, nem lett volna célszerű az amúgyis terjedelmes feldolgozást még tovább bővíteni. A töröknek 1686-ban e vidékről történt kiűzése után még újabb negyed századon át kellett várni arra, hogy ezen a tájon békés körülmények alakuljanak ki. A hosszan elhúzódó felszabadító háborúk, majd a Rákóczi-szabadságharc nemcsak a lakosságot tizedelte meg, hanem alig felmérhető gazdasági terhet zúdított az itt élőkre. 17 A háborúk lezárulása után egy viszonylag békés hét-nyolc évtized alatt gyökeres változások mentek végbe a Duna-Tisza közén is. A korábban elvadult táj egyre több részét fogták ismét művelés alá, az új települések tucatjai, az újabb növényi kultúrák megjelenése, a mocsarak és az elvadult homok elleni küzdelem megindulása révén. A központi hatalom megszilárdulása, a refeudalizálás folyamata és az ellene folyó gyakorta eredményes harc is figyelemreméltó változásokat hozott a helyi igazgatásban, az egyes települések jogállásában, és mindenekelőtt a gazdasági erősödésében. A jászkun redemptió után Kecskemét is eredményes kísérletet tett arra, hogy a földesúri kötöttségeitől fokozatosan megszabaduljon. 18 A szinte népvándorlásszerű belső és kívülről jövő migráció és az általános gazdasági gyarapodás nem csökkentette érdemben Kecskemét gazdasági és kulturális súlyát a Duna-Tisza közén a XVIII. században. A város és lakosainak életén belül viszont jelentős változások érezhetőek. Ezek részben a 16 IVANYOSI-Szabó Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten a hódoltság utolsó évtizedeiben. In: BácsKiskun megyei múltjából VII. A jelen feldolgozás minden tekintetben szerves folytatása a korábbinak. A forrásokra, a követhető módszerekre és a szakirodalomra vonatkozó észrevételek, megállapítások érthetően nem módosultak, és az esetek döntő többségében erre az időszakra is érvényesek. 17 HORNYIK János: Kecskemét város története oklevéltárral I—IV. Kecskemét, 1860—1866. A III. kötet a felszabadító háborúk időszakát ismerteti 1683-tól, míg a IV. kötet a Rákóczi szabadságharc időszakát fogja át. Mindkét kötet hatalmas adatbázissal dokumentálja a civis városra zúduló különféle terheket, és azok következményeit. 18 A jászkunok 1745-ben váltották meg magukat azoktól a terhektől, amelyek az 1702-ben történt elzálogosítás során rájuk nehezedtek. A megváltakozás után visszakapott kollektív nemesi kiváltságok lehetővé tették számukra azt is, hogy kivonják magukat a nemesi vármegye ellenőrzése és kizsákmányolása alól. L. bővebben: Olvasókönyv Kiskunfélegyháza történetéhez. (Szerk.: IVÁNYOSI-Szabó Tibor) Kecskemét, 1985. 22-28. old.
