Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790

A NÖVÉNYTERMESZTÉS ÉS A FELDOLGOZÓIPAR FEJLŐDÉSE KECSKEMÉTEN A XVIII. SZÁZADBAN Év Gazdák száma Búza Árpa Zab, köles Bor, szőlő Pálinkafőző Olajütő Malom Iparosok Megjegyzés Év Gazdák száma pozsonyi mérőben Bor, szőlő Pálinkafőző Olajütő Malom Iparosok Megjegyzés 1708 580 10 256 6840 4742 4 675 475 1708., 1722., 1725., 1722 856 12 326 8473 2562 6 069 3 565 77 évben a malom hasz1725 815 5 323 3132 915 6 891 2 541 79 na Ft-ban van megad1741 1554 6 249 4156 3393 10 068 60 7 110 va. A XVIII. század 1757 1998 10 049 5724 8688 20 930 184 58 286 végén 38 malom volt Kecskeméten. 1774 2493 12 159 253 6 58 268 Korábban a bort akó1780 2521 11 426 119 6 61 430 ban, ez évben a szőlő nagyságát a napi kapálás alapján adták meg. III. táblázat A KECSKEMÉTEN TERMELT GABONA MENNYISÉGE (pozsonyi mérőben) Év Termés Házi szükséglet Év búza rozs árpa zab búza rozs árpa zab 1777 14 849 9 660 11 616 5 323 13 332 8 726 9 794 4 047 1780 28 436 17 495 14 479 28 436 15 251 8 278 1785 31 960 34 179 37 424 26 209 23 859 27 229 29 191 18 545 1790 20 248 8 299 7 932 4 039 51 008 14 088 39 773 16 577 Külön is célszerű megfigyelni a III. táblázat adatsorait! Bár az 1785-ös év minden bizonnyal rekord termést vagy ahhoz közelállót eredményezhetett, érzékelteti, hogy a jó gazdasági években jelentős többlet keletkezett a városban, amely az árualapot számottevően növelte. A 8101 pozsonyi mérő búza (az egész termés 25%-a) igen komoly árutömeg.

22 A rozs esetében jelentkező 6950 pozsonyi mérő (az egész termés 20%-a) úgyszintén. Az árpánál a 8233 22 A pozsonyi mérő mint gabonaűrmérték a XVIII. században már ezen a vidéken is általánosan használatos volt. Űrtartalma: 61,49 1. A táblázatok adatai a jelzett évek összeírásaiból valók.